Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Recenziók - A beteg és egészséges testről. Bokor Zsuzsa: Testtörténetek. A nemzet és a nemi betegségek medikai'izálása a két világháború közötti Kolozsváron. Ismerteti: Tötös Áron

452 Recenziók ennél még mélyebbre hatol, a statisztikai vizsgálattal ellentétben nem egy, esetleg két csoport (bordélyházi és „szabad” kéjnők) kerül középpontba, hanem a prostituáltak egyéni életútjai tárulnak fel. A kéjnők önreflexiója az őket vizsgáló, velük levelező és élettörténeteiket leírató Bálint Zoltán orvostanhallgató-pszichológus hagyatékán ke­resztül mutatkozik meg. Az életutak mikrotörténeti elemzése azonban elmarad,6 pedig érdemes lett volna jobban feltárni az egyéni (belső), illetve társadalmi és gazdasági (külső) tényezőket, amelyek miatt ezek a személyek prostituálódtak. Bokor Zsuzsa munkája elsősorban a testről szóló különböző narratívák és diskur­zusok elemzése, alapvetően reprezentáció- vagy imázstörténet, másodsorban a nemi betegségben is szenvedő prostituáltak társadalomtörténeti vizsgálata, harmadsorban pedig az ezeket lazán vagy szorosabban összefűző intézmények történetét bemutató, egyben jogantropológiai elemzés. Összességében két eltérő narratív vezérvonal hatá­rozza meg a könyv szerkezetét, struktúráját. Bokor Zsuzsa a kötet túlnyomó részében arra a kérdésre keresi választ, hogy „mások” (orvosok, rendőrök, a hatalom képviselői — köztisztviselők —, a társadalom felsőbb rétegei, a közép- és felsőosztály férfi és női tagjai) hogyan látták és vélekedtek a prostituáltakról, a prostitúcióról mint társadalmi jelenségről. Mindössze két fejezetre hárult a számomra ennél lényegesebbnek tűnő kér­dések felvetése: Kik a prostituáltak? Miért választották ezt a „szakmát”? Mit mond el róluk társadalmi helyzetük, származásuk, családi állapotuk, iskolai végzettségük, mű­veltségük, foglalkozásuk, emberi kapcsolataik vagy éppen a vagyoni állapotuk? Ezekre a kérdésekre azonban csak részben kaptunk választ. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Testtörténetek színvonalasan és a tudo­mányos kritériumoknak megfelelően megírt munka. A szerző a témát interdiszciplináris megközelítésben tárgyalja, a nemek történetét vagy éppenséggel a történeti antropoló­gia fogalomhasználatát is alkalmazza, ami még inkább egyedivé teszi ezt a témájában is újszerű munkát. Minden hiányosságával együtt Bokor Zsuzsa a két világháború közötti Kolozsvár bizonyos „testjei” történetének az eddigiektől eltérő megközelítésével gaz­dagítja és árnyalja Erdély társadalmáról alkotott képünket. Tötös Aron 6 A prostituáltak egyéni életútját mikrotörténeti megközelítésben vizsgálta Mátay Mónika: Egy prostituált lemészárlása: a Város, A Nő és a Bűnöző. Médiakutató, 3. (2003), 7-28. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom