Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Recenziók - A beteg és egészséges testről. Bokor Zsuzsa: Testtörténetek. A nemzet és a nemi betegségek medikai'izálása a két világháború közötti Kolozsváron. Ismerteti: Tötös Áron
A beteg és egészséges testről 449 zelítésében vizsgálta — csupa „új” történeti irányzat. A szerzőt idézve: „ez a munka sajátos, egyetlen elméleti keretbe sem illeszkedik kizárólagosan” (15. p). Mindez a szerző sokoldalú olvasottságát és érdeklődését, nem utolsó sorban pedig a prostitúció problémájának összetettségét bizonyítja. A legtöbbet alkalmazott módszer a levéltári és könyvtári dokumentumgyűjtés, illetve szövegelemzés volt. De hatott rá Villa Renzonak a prostitúció kutatásáról kialakított háromszintű analízis elmélete is. Mivel nem célunk a teljes mű tartalmi ismertetése, ezért a szerző által alkalmazott különböző megközelítések, vizsgálati perspektívák részletes bemutatása helyett csupán a vonatkozó alfejezetek címeit soroljuk fel, amelyek önmagukért beszélnek: (1.) „A test mint társadalmi konstrukció”, (2.) „Nem és nemiség - a társadalmi nem mint elemző kategória”, (3.) „Hatalom és diskurzus kapcsolata”, (4.) „Feminista megközelítés”, (5.) „A pszichológiai magyarázatok”, (6.) „Marginalizáltak és deviánsok társadalomtörténete” és (7.) „A prostitúciótörténet tanulságai”. Ha elfogadjuk a szerző a magyar történetírásban újszerű álláspontját, miszerint a test önálló kutatás tárgya lehet a történelemtudományon belül,2 kijelenthetjük, hogy a test történetének számos olvasata és értelmezése van, és a téma alaposabb megismeréséhez még számos alapkutatás elvégzésére van szükség. Ilyen átfogó értelmezési keret lehet a nemek története (gender history) és azok különböző pozíciói a hatalmi mezőkben, illetve egymáshoz való viszonyuk.3 Egy másik keretként kínálkoznak a különböző intézmények (a családtól egészen a bordélyházig). Mindez felveti a kérdést, hogyan értelmezhető és kontextualizálható a prostitúciótörténet? A szerző alapvetően a prostituáltakra vonatkozó korabeli értelmezéseket és narratívákat vizsgálja. Véleményem szerint azonban fontos lett volna a prostitúciótörténet általános keretként való hangsúlyozása, már csak azért is, mert ez magába foglalja a testtörténetet (elsősorban a szexualitás és a nemi betegségek medikalizálása kapcsán), a nemet és nemiséget, a hatalom és diskurzus kapcsolatát, a nőtörténet és orvostörténet tanulságait, nem utolsó sorban pedig a marginalizáltak és deviánsok, illetve a bűnözés társadalomtörténetét.4 A harmadik fejezetben (Előzmények. Századfordulós visszapillantás) Bokor Zsuzsa a prostitúció 19. század végi és 20. század eleji reprezentációjának madártávlatból 2 A nemzetközi, elsősorban angolszász történetírásban a test történetének vizsgálatára több példát is találunk. Legújabban The Routledge History of Sex and the Body. Eds. Toulalan, Sarah - Fisher, Kate. Abingdon, Oxon - New York, 2013. Routledge; A Cultural History of the Human Body. Eds. Kalof, Linda - Bynum, William .Vol. 1-6. 2010; The Body in History. Eds. Robb, John - J. T. Harris, Oliver. Cambridge, 2013. 3 E tekintetben termékeny lehet Michel Foucault munkássága. Foucault, Michel: A szexualitás története. Budapest, 1999. Atlantisz. 4 A szexualitáshoz lásd Stearns, Peter: Sexuality in World History, New York - London, 2009. Routledge. Sexualities in History. A Reader. Eds. Philips, Kim M. - Reay, Barry. Abingdon, Oxon - New York, 2002. Routledge. A bűnözés kapcsán lásd Perényi Roland: A bűn nyomában. Budapest, 2012. L’Harmattan. Az orvostörténeti megközelítéshez lásd Vargha Dóra: A bűn medikalizálása. A prostituált teste a 19. századi magyar orvosi diskurzusban. Budapesti Negyed, 13. (2005), 166-198. p. Forrai Judit: A bujakór története. Rubicon, 9. (1998), 21-24. p. Végül, de nem utolsósorban a nemek történetéhez lásd Scott, Joan Wallach: Feminism and History. Oxford, 1996. Oxford University Press.
