Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Recenziók - Remembering the City. A guide through the past of Kosice. Szerk. Gayer, Veronika - Otcenásová, Slávka - Zahorán, Csaba Ismerteti: Czoch Gábor
446 Recenziók A város egyes helyei, épületei ugyanakkor nem csupán arra szolgálnak, hogy általuk felidézhetők legyenek Kassa történelmének fontos fejezetei. Ebben az útikalauzban a város tere egyszerre a történetmondás szervezője, ugyanakkor az elemzés tárgya is, egyszerre lenyomata a város múltjának, de a szerzők nem csupán az események passzív hordozójaként, hanem a történelmi folyamatok aktív szereplőjeként tekintenek rá. A könyv szerkezetének egy további fontos jellemzője a szerzőgárdának abból a törekvéséből következik, hogy megfelelő hangsúllyal jelenítsék meg Kassa múltjának alapvetően multietnikus jellegét. Ennek megfelelően az egyes korokat tárgyaló részeket külön, a város múltjában meghatározó nemzetiségekről szóló alfejezetek egészítik ki. így például a középkori részhez kapcsolódnak logikusan az Andrzej Krawczyk, illetve Bemadeta Fabová által írt, a kassai lengyel jelenlétet bemutató alfejezetek, hiszen Kassa és Lengyelország történelme a Krakkóval folytatott kereskedelem jelentősége, illetve Nagy Lajos uralkodása révén ekkor kapcsolódott össze a legszorosabban. A lengyelek kassai jelenlétét tárgyaló rész azonban nem csupán a középkori századokra korlátozódik, az áttekintés, ha rövidebben is, de egészen a napjainkig terjed. A másik példaként imént felidézett, 1918-1945 közötti korszakhoz a csehekről, illetve a kassai zsidóságról szóló részek kapcsolódnak, de a lengyelekhez hasonlóan egyik áttekintés sem korlátozódik csupán a 20. század első felére. A zsidóságról írt ismertetés például az 1867-1945 közötti időszakot állítja középpontba, de visszanyúl egészen a középkori kezdetekig. A csehekről Denisa Hilbertová, a zsidóságról Bödök Gergely írt. De külön fejezetet találunk a németekről Ondrej Ficeri, a ruszinokról Juraj Brincko, a romákról Maros Melichárek tollából. A kisebbségi helyzetbe került magyarokról a II. világháborút követő időszakra vonatkozóan Janek István és Hanesz Zoltán írt egy-egy alfejezetet. Az olvasóban ugyanakkor felmerülhet itt a kérdés, hogy miért nem kaptak a kassai szlovákok is egy külön alfejezetet, mindenestre természetesen ebből ne gondoljuk, hogy kimaradtak volna, hiszen lényegében az összes fejezetben olvashatunk róluk. Nem térnék ki részletesen a munka minden egyes fejezetére, de az eddig nem említett részek rövid felsorolása révén remélem, hogy sikerül teljesebb képet adni a kötetről. Kiemelkedő történelmi és művészeti jelentőségének megfelelően külön fejezet foglalkozik a Szent Erzsébet katedrálissal, Bagi László tollából. Kassa erődítményeinek kapcsán a város hányatott 16-17. századi történelméről Anna Diána Mitropulos írt. A régi városházát középpontba állító fejezet Kassa 18. századi történelmét tárgyalja, egyben a szabad királyi városi önkormányzat működését is bemutatja, szerzője Ondrej Ficeri. A reformkori Kassa történelmét az eredetileg német nyelvűből fokozatosan magyar nyelvű színházzá váló épület jelképezi: a reformkort, illetve a kiegyezésig tartó időszak történelmét tárgyaló részt Kőmives Tibor és Polozsányi Máté jegyzik. A dualizmus időszakát a századfordulón neoreneszánsz stílusban felépített Múzeum mai nevén a Kelet Szlovákiai Múzeum épületén keresztül közelíti meg a fejezet két szerzője, Gergely László és Nikola Reginácová. A 20. század eleji részről már szó esett, a II. világháborút követő szocialista időszakot pedig mi más jelképezné, mint a lakótelepi blokkok, a fejezet szerzője Jakub Drábik. Végül, a kötetet záró The power of perceptions című fejezetben Slávka Otcenásová arra volt kíváncsi, hogy a város jelenlegi lakóinak képviselőiként hogyan látja a város történelmét és a legutóbbi évtizedekben bekövetkezett változásokat Richard Rasi kassai polgármester, Ladislav Tajták emeritus történész
