Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Recenziók - Sroka, Stanislaw A.: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal Ismerteti: Szende Katalin

434 Recenziók nak megismerése. Amennyiben a vélemények eltérnek, mint például Bártfa nevének etimológiájáról vagy a város pecsétjének és címerének eredetéről, Sroka az egyes ál­láspontokat tárgyilagosan és elfogulatlanul, időben egymást követve ismerteti. Saját véleményt azonban csak akkor alakít ki, ha valamilyen új forrásra bukkant, elsősorban a 15-16. századra vonatkozóan. Hasznos lett volna a bemutatott fejlődési folyamatokat tágabb összefüggésbe he­lyezve is értékelni, ami Bártfa fejlődésének tipikus, illetve sajátságos vonásait jobban kiemelte volna. Kétségessé vált volna az a megállapítás, hogy „Bártfa a 13. század elején minden bizonnyal királyi város volt” (26. p.): jó esetben is csak falu lehetett akkor - ha nem hamis az erre vonatkozó oklevél. Élesebb megvilágításba került volna Bártfa 1320-as telepítő oklevele is, amelyben I. Károly az újonnan a városba hívott telepeseknek különböző kedvezményeket ad, és őket egy tisztségét örökjogon gyakor­ló bíró (soltész) joghatósága alá helyezi, akinek két adómentes telket és kizárólagos malomépítési jogot is ad. Lengyel oldalról nézve ez a privilégium teljesen beleillik a lengyel városok telepítő (location) oklevelei közé. Magyar részről azonban ez a more scultetorum telepítés, amint az Körmendy Adrienne nagy ívű összehasonlító munká­jából világosan kiderül, elsősorban falvak létrehozására szolgált.1 Bártfa az egyetlen jelentősebb város a Magyar Királyságban, ahol a locatio ilyen gyakorlatát alkalmazta a magyar uralkodó. Ráadásul I. Károly már az eredeti tíz éves adómentes időszak letelte előtt, 1324-ben újabb kiváltságokkal ruházta fel az 1320-ban a területre hívott telepe­seket, bár ezek a kiváltságok csak későbbi tartalmi átiratban maradtak fenn.2 Szintén egészen kivételes magyar viszonylatban az az eset, hogy 1376-ban I. Lajos kivásárolta a soltészságot az azt éppen birtokló család kezéből a város javára. A 15. századi vá­rosfejlődés, városhálózat és városhierarchia általános vonásairól és ebben Bártfa mint szabad királyi város helyéről Kubinyi András 2004-ben és 2006-ban megjelent tanul­mányai,3 a Pentapolison belül betöltött helyére H. Németh Istvánnak a kötetben nem idézett munkái segítettek volna teljesebb képet adni.4 1 Körmendy. Adrienne: Melioratio terrae: Vergleichende Untersuchungen über die Siedlungsbewegung im östlichen Mitteleuropa im 13-14. Jahrhundert. Poznan,1995. Poznanskie Towarzystwo Przyjaciól Nauk. V.ö. uö, Mittelalterliche aedificatio terrae im Lichte der ungarischen Historiographie. In: Historiographical Approaches to the Medieval Colonization of East Central Europe. Ed. Piskorski, Jan. Boulder, 2002. 145-177. p. 2 SOKA Bardejov, Bártfa város It. 15., MNL OL Df 212692 = Anjou-kori Oklevéltár VUI. Szerk. Blazovich László. Budapest-Szeged, 1993. 580. sz. 3 Kubinyi András: Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. Történelmi Szemle, 46. (2004), 1-30. p. Szlovák fordításban: Kubinyi, András: Mestská siet Karpatskej kotliny v neskorom stredoveku. In: Z Bardejova do Presporku. Spolocnost’, súdnictvo a vzdelanost’ v mestách v 13.-17. storocí. Vyd. Csukovits, Enikő - Lengyelová, Tünde. Presov-Bratis- lava 2005. 11-36. p. Kubinyi András: „Szabad királyi város - Királyi szabad város?” In: Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 1. Főszerk. A. Varga László. Budapest, 2006. Buda­pest Főváros Levéltára 51-61. p. 4 H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség. 1-2. kötet. Budapest, 2004.

Next

/
Oldalképek
Tartalom