Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén, 1565-1950
Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén... 359 híd felett vezessék a mederbe. Máskülönben a patak az utakat fogja elönteni. A malomrevízió érintette a Feldbach medrét, azaz a Gyöngyös Vadárkát is egészen a Tabor-malomig, mert a viz itt is nagy károkat okozott a kertekben és a házakban. A szemle tehát a Gyöngyös felső szakaszán végzett folyószabályozás igen korai adatairól is tudósít. 3, Vízparti létesítmények 1819-1857 között Összefüggő képet - a forrás-, ezen belül is a térképadottságok miatt - az 1819— 1857. közötti vízparti létesítményekről tudunk adni. Karl Schuberthnek, a Kőszegi Rajziskola tanárának térképe 1819-ben készült el. Röviddel ezután, 1826-ban felmérte a Gyöngyös-patak teljes hosszát. Kovátsits Zsigmond, Vas vármegye mérnöke tíz esztendővel később, 1839-ben fejezte be Kőszeg telekkönyvi térképét. A város első kataszteri térképe pedig 1857-ben készült el, amely már Kőszegfalva (Svábfalu) telep felmérését is tartalmazta.16 A térképek megalapozták Kőszeg vizuális áttekintését, és nélkülözhetetlenné váltak a Gyöngyös-parti létesítmények pozicionálásában is. Rögzítették a patakágakat, megjelölték az országos, a vármegyei, valamint a városi utak és utcák vonalvezetését, hálózatát, a patakágakat átszelő szekér- és gyaloghidakat, gázlókat, az ágak alkotta szigeteket, a patak menti szántók, rétek, kertek helyét. A felsorolt térképek és helyszínrajzok a város gazdag levéltári forrásainak (adójegyzékeinek, hivatalos szemléknek, jegy könyveknek, jegyzőkönyvi mellékleteknek, igazgatási, jogszolgáltatási és törvénykezési iratainak) nélkülözhetetlen kiegészítőjévé váltak. Nélkülük nem lehetett volna a vízparti fejlődés 1819-1857 közötti történetét sem feltárni. A 19. század elejére a Gyöngyös mindkét ágának folyása stabilizálódott. A város keleti határát követő Malomárok és a belvárost körülvevő vizes árkok kapcsolata végleg megszűnt. „Elásták” a Gyöngyös vizesárkait, vagyis az odavezető ágakat. A Malomárok Gyöngyös-szakasza lényegében ekkor szilárdult meg. A vízfolyások, a patakmeder, valamint a patakpartok eme korai szabályo16 Schuberth, Karl: Poststrasse nach Rechnitz. Aufgenommen und gezeichnet von Carl Schuberth Zeichnungsmeister Günsz den 19-ten May 1819. MNL OL Sekt. 12. Div. Ilii. Numero 491 (Schuberth 1819); Schuberth, Karl: Situationsplan des Gunsflusses mit denen daran angränzenden Aeckern und Wiesen bis an die Li(e)binger Strasse A-B. Der Güns-Fluss, welcher sich bei 2. in den Mühl- und Feld-Bach theillt - Durch Carl Schuberth Zeichnungsmeister Günss 1826. 1-2. tábla. MNL VaML KFL Vill.611 7-8. sz. (Schuberth 1826); Kovátsits Zsigmond: Kőszeg város telekkönyvi térképe 1838-1839. Kőszeg Város Múzeum. 56.264/1984. ltsz (Kovátsits 1839); Kőszeg város kataszteri térképe 1857. MNL OL S 78. Térképtár 262. 00-032. (Kőszeg 1857).
