Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén, 1565-1950
356 Műhely 2. A kőszegi malmok a kora újkorban és az első ismert malomszemle (1651) A kőszegi malmok viszonylag korai adatai a 16. században jelennek meg. Köztük a Puskapormalom a legrégibb. A malom 1565. április 24-én még a város tulajdonában működött, ekkor Hans Fincknek adták el azzal, hogy ha nem tartja be a feltételeket, három év után visszakerül Kőszeghez.4 Az egyik legrégibb magyarországi városi telekkönyvet Kőszegen szerkesztették 1570-ben.5 Ebben négy olyan malom is megtalálható, amely később szerepelt az 1651. évi malomszemlén. A 1. táblázatban megtalálható malmok sorrendjében a Farkas-malom (1), a Tabor-malom (3), a Tomcsics-malom (4) és a Széchy-malom (6). Az első malmot Hans Pyber működtette.6 Az 1651-ben készült térképen harmadikként szereplő Tabor-malomhoz azt a megjegyzést fűzték: „a Gyöngyös túloldalán a Tabor-malomnál”.7 A Tomacsics-féle malom ekkor Schuster Péter kezében volt: „Egy sarokház itt a Magyarvárosban a Malom utcában Schuster Péter malma mellett Kiss György kertjénél”.8 Végül a Széchy-féle uradalom malmát is megemlíti, amely 1570-ben Szabó Jánosnó tulajdonát képezte: „a Gyöngyös túlpartján Szabó Jánosnó malma mellett” - írta a telekkönyv az egyik ingatlan helyének meghatározásához.9 Állt a többi malom is, de a telekkönyvben a malmokat a háztulajdonosok nevénél jegyezték be, ezért egy részüket nem tudjuk helyhez kötni. Ha azonban a malmok más ingatlanok szomszédságában álltak, és helymeghatározó szerepük volt, ahogyan fent is láttuk, tulajdonosaikkal vagy közkeletű nevükkel együtt vették fel a telekkönyvbe. Sietünk hozzátenni, hogy a Gyöngyös folyásának teljes kőszegi szakasza a Rőti-völgytől egészen Kőszegfalváig (Schwabendorf) tartott. Az északi és déli pontok között a virágkorban összesen kilenc malom vagy egyéb, vizet használó üzem működött.10 Ebbe a listába a manufaktúrákat még nem vettük fel. A 18. században ezeket Kőszegen igen jelentős polgár- és nemesi családok (Lada, Pámmer, Fodor, Stettner, Nádasdy, Hafenscher) kezén találni. Közülük kettőnek utcanevet is köszönhetünk: a Pámmer- és Fodor utca a Gyöngyös patak4 MNL VaML KFL V.3.c Kőszeg, 1565. ápr. 24. 5 MNL VaML KFL V.7.a Grundbuch 1570. 6 MNL VaML KFL V.7.a Grundbuch 1570. 420. p. „Hans Pyber mylner". 7 MNL VaML KFL V.7.a Grundbuch 1570. 95. p. „Bey der tabermyl Jensaits der Güns". 8 MNL VaML KFL V.7.a Grundbuch 1570. 181. p. „Eines Eckhaus alhie in Hungermarckt bey der Mülgasen an der Peter Schuesters mül mit dem garten an georgens Khysch”. 9 MNL VaML KFL V.7.a Grundbuch 1570. 94. p. ,Jensait der Günß bey der Sabo Januschin müir. 10 Bariska 2015.
