Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
BALOGH RÓBERT VÁROS, FA ÉS MODERNITÁS DEBRECENBEN 1880-19201 Debrecen és erdő? Debrecenről nem az erdő jut elsőként eszünkbe, mégis számos tényező indokolja, hogy a város erdőgazdálkodásának 19. század végi és 20. század eleji formáit vizsgáljam. Egyrészt Debrecen gazdasági fejlődésében ellentétes irányú tendenciákat láthatunk. Orosz István kutatásai nyomán vált ismertté, hogy az 1848-as jogi változások ellenére a város rendkívül kiterjedt határában fekvő területek birtokjogi viszonyai igen lassan változtak meg a megelőző kétszáz év gyakorlatához képest, s ez a folyamat még a századforduló körül is zajlott.2 Amint látni fogjuk, a lassúság mögött részben az erdők létéből adódó jelenségek álltak. Másrészt, a Debrecenről a köztudatban élő képpel ellentétben, fa és város kapcsolatában a modernizáció jeleivel is találkozunk. Szűcs Emő és Mózes Mihály kutatásai kimutatták, hogy a 19. század vége általában véve fordulópont a város iparosodásában, amely magában foglalta a részben a fára mint nyersanyagra épülő, a századforduló éveiben jelentős export kapacitást kiépítő s a város legfontosabb ipari üzemévé fejlődő Falk Ármin Kefegyár, valamint a pénzintézetek beruházásaként induló, évszázados karriert befutó Debreceni Faipari Rt. megalakulását is.3 A fentiek tükrében már nem is olyan meglepő, hogy a kortársak közül egyesek úgy érzékelték, hogy az 1880-as évtized elején a város másként kezdett viszonyulni környezetéhez. Az orvosok és természetvizsgálók 1882-es vándorgyűlésére írott, a korabeli Debrecen térbeli viszonyait, élővilágát, gazdasági szervezetét, társadalmát és történelmét a teljesség igényével leíró kötet a változás irányának kijelölésére törekedett. A köteten belül az erdők kérdése ezen változások egyik eleme volt.4 A Debrecen modernizálódását kutató történészek közül Surányi Béla és Mazsu János is kiemelte a város és határa közötti kapcsolat szerepét. Surányi R. Várkonyi Ágnes 18. századi ökológiai válságra vonatkozó tézisét felhasz1 Ez úton is köszönöm Bácskai Verának, Both Zsuzsanna Noéminek, Horváth Sándornak, Kövér Györgynek, Lukács Anikónak, Paksa Rudolfnak és Sipos Andrásnak a tanulmány korábbi változataihoz fűzött megjegyzéseiket. Köszönöm Bába Barbarának a vákáncsos és a csere szavak tisztázásában nyújtott segítséget. 2 Orosz 1997. 77-112. p. 3 Szűcs 1997. 248. p. 4 Lásd a Török Gábor, Zelizy Dániel és Király Ferenc által írt fejezeteket, Zelizy 1882. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x-xi. 2015-2016. 33-70. p.