Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás a késő-középkori Közép-Európa városaiban
324 Városok és természeti erőforrások ezeknek az építményeknek, hanem gyakran hasznosították őket más, gazdasági célokra is. A fenti forrás a Közép-Franciaországban fekvő, ma nem túlságosan jelentős város, Varzy erősségének kiépítését mutatja be. Részben e szemelvényből tudjuk, hogy az elemeiben ma is látható várat a település nagyobb részének földesura, Noyers-i Hugó auxerre-i püspök (püspök: 1183-1206) emelte. A vélhetőleg az auxerre-i székeskáptalan egyik kanonokja, bizonyos Eusztáz által írott, a Gesta pontificum Autissiodorensiumban szereplő püspökéletrajz amellett, hogy az építkezés nagyszerűségét, az erős falakat, épületeket, tornyokat és más erődítéseket magasztalja, arra is hangsúlyt helyez, hogy a munkálat a vizesárok által biztosított halzsákmány és a püspök által épített malmok révén hasznára lesz a város közösségének. A legtöbb középkori nyugat-európai város és vár esetében a kerítőárkok ilyen hasznosítását csak valamivel később tudjuk biztosan kimutatni, de mint arra az idézett forrás is rámutat, amennyiben a helyi földrajzi feltételek adottak voltak, már a 12. század végén is előfordult, hogy malmokat és halastavakat alakítottak ki egyes erődítések árokrendszereiben. Abban, hogy nem egyedi jelenségről van szó, néhány, a fentihez hasonló, angol és francia területen épült erődítés szintén a 13-14. században keletkezett leírása erősít meg bennünket.2 E szempont, azaz az erődítések gazdasági kiaknázása, nyilván kevesebb hangsúlyt kap a városok és várak védelmével foglalkozó szakmunkákban, ahogyan általában is sokkal kevesebb forrás áll rendelkezésre a különböző védelmi célból létesült árkok másodlagos hasznosítását illetően. Jelen tanulmány két problémát vizsgál: először a város- és várárkok malomvizekként való hasznosítását a közép-európai városokban. Példákkal szemléltetem e jelenséget, valamint arra is keresem a választ, hogy miként került sor az egyes, a vizsgálatba bevont településeken malmok kialakítására az árkok mentén, s hogy az erődítések építéséhez képest milyen időbeli eltéréssel valósult meg a vízenergia felhasználása. Másodszor, bár jóval kevesebb adattal rendelkezünk arról, hogy miként és mikortól használták e vizeket mint halastavakat, de egy-egy esetben, amennyiben van erre nézve információ a vizsgált forrásanyagban, erre a kérdésre is utalok. Olyan településeket választottam, amelyek a téma szempontjából tipikusnak mondhatók, és az ott megfigyelt jelenségek, ha eltérő formában és más időpontban, de jelentkezhettek más városokban is. Atéma feldolgozásához igen nehéz egyetlen jól használható és egységes írott forráscsoportot meghatározni. A városárkok létesítésére vonatkozó forrásokat 2 Elszórva már a 10-11. századtól találkozunk vele: Guillerme 1988. passim; Hoffmann 1996. 645. p. Lásd még: Coulson 2003. 74—75, 125. p, ili. Deligne 2009. 293-295. p.