Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében
Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán... 305 II. A pest-budai hajómalmok számának alakulása a 18. sz. folyamán és a reformkorban A molnárok, hasonlóan a többi iparoshoz, céhes keretek között működtek, a budaiak testületé 1697-ben, a pestieké pedig 1719-ben alakult.17 Ahogy a többi céh, úgy a molnárok számára is alapvető kérdés volt a városban működési engedélyt kapó molnárok és malmok számának meghatározása. Az esetleges konkurencia háttérbe szorítási szándéka mellett azonban esetükben más, objektív szempont is szerepet játszott, mégpedig a Duna. Amint azt látni fogjuk, a folyón már a 18. század második felére valóságos tumultus kezdett kialakulni a budai molnárok által használt újlaki-országúti szakaszon. Az ebből adódó konfliktusok elsimításának egyik formája az új molnárok kiszorítása és ellehetetlenítése mellett a 19. század elejére az új telephely keresése lett. Hogyan alakult addig a pest-budai hajómalmok száma? A század elején, 1702-ben mindössze 4 hajómalom állt a Duna vízivárosi és 9 a tabáni szakaszán. 1712-ben 16, 1720-ban 20, rá egy évre pedig már 24 hajómalom (és még két városi malom) őrölte a lisztet.18 1721-re kialakult a budai hajómalmok „törzshelye” az Országút és Újlak vonalán. A városi malmok a Tabánnál, a Duna Gellért-hegy alatti szakaszán helyezkedtek el: 1721-ben kettő, 1745-ben pedig három ilyen működött. Ezt követően 1768-ban utalnak az itteni városi hajómalomra.19 A Helytartótanács 1778-ban helyeztette át a hajóhíd alatt elhelyezkedő, a hajózást veszélyeztető malmokat.20 (Egyébiránt a városi, azaz a Rudas fürdő Duna felé néző oldalán működött még egy fürészmalom.) Ami a helyi malmok számát illeti: a tanácsülési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a molnárcéh 1730-ban próbálkozott elérni a tanácsnál a meglévő hajómalmok számának megállapítását az akkor már nagyjából egy évtizede fennálló status quo alapján (ami 24 céhes és 2 városi hajómalmot jelentett). Buda tanácsa kitérő választ adott, viszont előírta a molnárok céhének, hogy évente 17 BFL IV.1002.O A budai molnárcéh iratai, az 1697. március 2-i kiváltságlevél másolata; BFL IV. 1202.a 5. kötet 200r fok (1719. december 11, Nagy 1975. 104. p. tévesen 1710-et ír.) 18 BFL IV.1002.r 1702. évi összeírás, BFL IV.1002.a 21. köt. 85. fok (1721. március 24.); Gera 2014. 130. p. 19 A város dunai malmának 1738. évi bérleti szerződését, berendezésének részletes felsorolásával lásd BFL IV. 1002,uuNr. 324. Három hajómalmot 1745. július 8-án megvásároltak a budai molnárok. 1768-ból ismét egy tabáni városi hajómalom bérléséről van adatunk. A kettő közötti időszakból sajnos nincs utalás a tanácsülési jegyzőkönyvekben ezekre a malmokra. BFL IV. 1002.a 21. köt. 85. fok (1721. március 24.), 49. köt. 18. fok (1746. január 21.), 71. köt. 81. fok (1768. május 16.) BFL IV.1002.a 81. köt. 72. fok (1778. június 26.) 20
