Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése a fejedelemség korában
Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése... 281 alja bocskát,31 egy jó öreg csebret, egy sajtárt, 17 szitát (ezek közül egyik rossz) és egy gyúrásra alkalmas öreg asztalt vettek számba.32 A Király utcai sütőházban ugyanakkor négy mustrog tekenőt, egy kisebb mustrog tekenőt, egy hitvány tekenőt, hét apró tekenőt, tíz jó szitát és négy hitványabbat, egy vas üstöt, egy vasas vedret láncostól, egy asztalt lábastól, egy jó csapalja bocskát, egy öreg csebret, egy jó sajtárt és egy gyúrni való asztalt vettek nyilvántartásba.33 A leltárak alapján az Óvári pékség volt a nagyobb, ám a bejövő vámkenyerek számát figyelembe véve úgy tűnik, hogy a Király utcai sütőház hozott nagyobb jövedelmet. Az intézmény gazdálkodása, bevételei szempontjából nagyon fontos tételnek számított a fejedelmi donációban kapott só-adomány. A kiváltságlevelek sokkal későbbiek, de só bevételezéséről már a 16. század utolsó éveiből vannak adataink: először 1596-ból jegyeztek fel sóbevételt a Szentlélek ispotály számára, amikor ezer kősókockát rendeltek a kolozsi sóbányából.34 A sóból befolyó jövedelem az ispotály valutájának, tartalékának számított, ugyanis szükség esetén a kősókockák eladásából tettek szert készpénzre. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a donációban kapott só élelmezésben játszott szerepéről sem. A Szent Erzsébet ispotály vagyona a Szentlélek ispotályénál jóval jelentősebb volt, de ez azzal is magyarázható, hogy jóval régebbtől állt fenn. A Szent Erzsébet ispotály vagyona többnyire két jelentősebb részből állt, a kolozsváriból és a méraiból. Valószínűleg Kolozsváron és Mérában is volt veteményeskertje, a kolozsvári az ispotályház melletti kiskert lehetett, illetve a számvevők megjegyzései alapján az ispotály majorjában is lehetett veteményes.35 A források a kolozsvári vagyonból az Új utca végében, a Hidelve felé elterülő gyümölcsöskertet, valamint a Fűzszélben lévő kenderes kert szilvafáit említik, azonban a saját kertben termett gyümölcs felhasználására nincs adat, étkezési célra a piacról szereztek be gyümölcsöt. A Szent Erzsébet ispotálynak 1591-ben három helyen volt szőlője, egy félhold a Kőmáiban, egy másik darab az ispotályházon felül, valamint a malomnál. 1610-ben 16 hold szőlőt dolgoztak meg, többek között a kőmálit, és egy hold sidó it.361611-ben már csak 11 hold szőlőt használtak Kőmálon és Sidon,37 31 Kisméretű cseber, kád. EMSZTI. 1975. 950. p. 32 Inventárium 1601. 5. p. 33 Inventárium 1601. 4. p. 34 Rüsz-Fogarasi 2013. 229-241. p. 35 A Szent Erzsébet 2010. 35. p. 36 A Szent Erzsébet 2010. 143. p. 37 A Szent Erzsébet 2010. 152. p.
