Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
Pinke - Pósa - Mravcsik - F. Romhányi - Gyulai: A hajdúsági várostérség... 247 Árpád-kor Késő középkor Kora újkor Rozs 2786 5599 2 Zab 957 234 3 Búza 2978 2282 5 ebből törpe búza 68 2 1 ebből tönköly 2 n.a. n.a. ebből alakor 3 n.a. n.a. ebből tőnké 8 n.a. n.a. ebből közönséges búza 2897 2280 4 Az 1720. évi összeírás adatai Dányi Dezső a városi piacok összeírásai alapján mutatott rá, hogy Debrecen a magyar Királyság harmadik legnagyobb forgalmú gabonapiaca volt az 1770-es évtizedben.34 Figyelembe véve, hogy a Debrecent ekkor megelőző két piac - a nyugati határon fekvő Nezsider és Sopron - kiemelkedő forgalmukat a nyugati irányú exportnak köszönhették, ekkor Debrecen lehetett az ország első számú belföldi gabonapiaca. Egy fél évszázaddal korábban, 1720-ban a város közigazgatási területén írták össze 39 szabad királyi városmalmainak 25,6%-át (1. ábra), a Magyar Királyságban rögzített összes háztartás 0,6%-át, valamint a malmok 3,9%-át. 34 Dányi 2007. 14-15. p.
