Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kincses Katalin Mária: Ökológiai háttér, vízrajzi adottságok és városi higiénia összefüggései Sopronban a 15-18. században

KINCSES KATALIN MÁRIA

ÖKOLÓGIAI HÁTTÉR, VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK ÉS VÁROSI HIGIÉNIA ÖSSZEFÜGGÉSEI SOPRONBAN A 15-18. SZÁZADBAN

A nyugat-magyarországi szabad királyi város, Sopron közép- és kora újkori higiéniai viszonyai' a földrajzi, éghajlati és elsősorban vízrajzi adottságok rekonstrukciójából kiindulva tárhatók föl, nem feledkezve meg a gazdasági háttérről sem. A legmeghatározóbb tényező ebben a város és környéke vízrajza: a rajta keresztülfutó Ikva- és Bánfalvi-patak, a kutak, tavak, a városárok, az eső- és szennyvízelvezető csatornák és árkok rendszere, s a mindezzel ökológiailag szerves egységet alkotó tó, a Fertő. A rekonstrukcióhoz biztos kiindulópontot nyújtanak az 1960-80-as években lezajlott régészeti feltárások,2 Sopron mára feltárt topográfiája gyakorlatilag a középkortól napjainkig,3 azok a szerteágazó várostörténeti, gazdaság- és társadalomtörténeti, demográfiai és helytörténeti kutatások, amelyek a várost és a régiót érintették4 és nem utolsósorban azok a

1 A városi higiénia tágabb témakörébe tartoznak a gyógyítás és intézményei, a fürdők, kórházak, patikák, a borbély-sebészcéhek, a járványügy stb. írásomban most csak a természeti tényezőkről és a közterületek tisztaságáról lesz szó.

2 Storno 1938; Holl 1967; Holl 1968; Holl 1971; Póczy 1977. 17-21. p; Holl 1979; Gömöri 1986; Holl 1989, Gömöri 1991; Gömöri 1993; Gömöri 2002. 141—142. p. (A közép- és kora újkori kutatások a megelőző időszak feltárásaira is épültek.)

3 A teljesség igénye nélkül (illetve elsősorban a városszerkezettel összefüggésben): Heimler 1936; Csatkai 1937; Főző 1943; Csatkai 1953; Sopron és környéke műemlékei (passim); Mollay 1953; Thirring 1957. Elméleti háttér, analógiák: Granasztói 1960. 66-99. p; Makkai 1966; L. Stoob 1977. tanulmányait, köztük: Kubinyi 1977; Székely 1991. Továbbá: Házi 1965; Major 1965; Winkler 1976; Mollay 1994, 1994-1995; Winkler 1988; Winkler 1998; Cicaj-Pickl 1998. Újabban: Kücsán 2008a; Kücsán 2008b; Kuzma 2009; Jankó-Kücsán-Szende 2010; Szende 2010; Winkler 2011.

4 Ennek összegzése terjedelmi okokból e helyen nem lehetséges, azokat a monográfiákat, tanulmányokat sorolom föl, amelyeket Sopron vonatkozásában fölhasználtam, illetve szempontokat adtak: Koller 1915; Winkler 1921; Thirring 1931; Sárközy 1935; Thirring 1934, 1937; Maár-Mollay 1938; Thirring 1939; Házi 1941, 1959; Kubinyi 1965; Granasztói 1970; Bog 1971; Huszár 1971; Zimányi 1976; Kubinyi 1977; Zimányi 1978; Granasztói 1980; Ennen 1981; Házi 1982. I—II; Ember 1988; Dányi-Zimá- nyi 1989; Mollay 1991; Kubinyi 1991; Szende 1993; Mollay 1993a; Mollay 1993b; Kubinyi 1993a; Turbuly 1993; Kubinyi 1994; Epstein 2001; Bácskai 2002; Szende 2004; H. Németh 2004; Miller 2008.

Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x-xi. 2015-2016.209-233. p.