Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli... 201 Béla végezte.)199 Nem biztos, hogy e beruházással olcsóbban jutottak elektromos áramhoz a kőszegiek, mintha az ikervári távvezetéket építették volna ki. Ez utóbbi megoldás a városban viszont nem járt volna környezetszennyezéssel - bár a vizsgált korban ez még nem volt szempont. A több mint egy évtizedes késlekedés a település fejlődése szempontjából mindenféleképpen kedvezőtlen volt. Naszádos István a Vas megyei városok korabeli gazdasági fejlődésének vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy azok a települések és azon települések ipara fejlődött gyorsan, amelyekbe az 1890-es években eljutott az elektromos áram: Szombathely, Szentgotthárd és Sárvár (1896).200 Megjegyzem, a fejlődésük egyik fontos előfeltétele volt, hogy a vasút viszonylag korán elérte őket, Szombathelyt 1865-ben, Sárvárt és Szentgotthárdot 1871-72-ben. Összegzés Az esettanulmány bizonyítja, hogy a Rába vizi erejének mint adott természeti erőforrásnak sikeres hasznosításához szükség volt a humán tényezőkre, a tehetséges és innovatív szakemberekre, vállalkozókra, a Batthyányak kapcsolati tőkéjére és nem utolsó sorban a pénzügyi fedezet előteremtésére is. A vizi erőmű, az elektromos mű és a villamoshálózat kiépítésének jelentős szerepe volt a nyugat-dunántúli városok modernizációjában. Különösen Szombathely és Sopron urbanizációjában, gazdasági fejlődésében, városi tömegközlekedésének magasabb, korszerűbb szintre emelésében volt meghatározó tényező a beruházás. A villamos energia megjelenése a sokrétű hasznosítással (közvilágítás, ipar, közlekedés stb.) összetett városfejlődést generált. Számos példa bizonyította az innovációs képességet (például Szombathelyen a villamosok elektromos árammal való fűtése, a megállók jelzőlámpái, mezőgazdasági alkalmazás stb.). Az egész beruházás hatással volt a térség látás- és gondolkodásmódjára is. A városok büszkeségét szolgálta és rangját emelte a modem fényt adó villanyvilágítás, a fogatolt járművekkel szemben higiéniai szempontból (lócitrom az utcákon) is sokkal kedvezőbb villamosvasút, a gőzgépekhez képest tisztább üzemű elektromos motorok nagymérvű alkalmazása, amelyek javították a munkafel199 Korábbi tervek szakértői felülvizsgálatát is végezte a VEMR például: Kiigazítás. KEV, 1903. szept. 20. 38. sz. 2. p. 200 Naszádos, 1978. 462. p; Borovszky-Sziklay 1898. 100. p; Szentgotthárdon ipari célokra 1896-tól, közvilágításra 1897-től használták a villamos áramot: Elektromos világítás. SzG, 1896. okt. 11. 46. sz. 3. p; Elektromos világítás. SzG, 1896. okt. 18. 47. sz. 2. p; Villamos világítás. SzG, 1896. nov. 15. 51. sz. 2. p; Elektromos világítás. SzG, 1896. dec. 25. 4. sz. 2. p; Szilágyi 1981. 570. p.
