Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
186 Városok és természeti erőforrások vezette”.106 Az átadásra és a villamosközlekedés megnyitására 1897. június 4-én került sor. így Budapest és Pozsony után - Magyarországon harmadik városként - Szombathely utcáin is megindult a menetrendszerű villamosforgalom. A város lakói joggal lehettek büszkék e modem közlekedési eszközre, hisz nemcsak Magyarországon, de az egész Monarchiában sem járt sok helyütt villamos. Bécsben mindössze néhány hónappal korábban, 1897. január 28-án, Prágában 1 897. június 24-én indult meg a városi villamosközlekedés. A Monarchia több nagyvárosában csak évekkel később létesítettek városi villamosvasutat, például Grazban 1899-ben, Brünnben 1900-ban, Krakkóban 1901-ben, Innsbruckban 1905-ben, Salzburgban 1909-ben és Zágrábban 1910-ben.107 A villamosvasút vonalhálózata a pályaudvar, Széli Kálmán utca-Király utca Horváth Boldizsár (Fő) tér-Berzsenyi Dániel (Széchenyi István) utca- Széchenyi István (Berzsenyi Dániel) tér-iskola (Hollán Ernő) utca-Nagykar utca, Püspöki Iskola fővonalból és a Nagykar utcából a Kiskar és Kereszt (Kiskar) utcákon át a Hosszú (Thököly Imre) utcai forgalmi telepig terjedő, személyszállításra nem használt szárnyvonalból állt. 1900-ban a Kiskar, Óperint és Kálvária utcákon át a Szent István parkig hosszabbították meg a villamos fővonalát, a menetrendszerű forgalom április 12-én indult meg e szakaszon. A pálya hossza 2058 m-ről 2804 m-re nőtt. 1904. január 8-án nyitották meg a vasútállomás új felvételi épületéhez vezető Széli Kálmán utca-Petőfi Sándor (Vasút) utcai vonalat, a pálya hossza 3026 m lett.108 A település akkori keletnyugati kiterjedését jól lefedte a villamosvasút. Érintette, vagy megközelítette a város legfontosabb részeit, közintézményeit, sokak számára volt hozzáférhető kora reggeltől késő estig.109 Az utazóközönség kényelmére számos újítást vezettek be. 1898 áprilisától a jobb tájékoztatás érdekében jelzőlámpákat szereltek fel a megállóhelyeken. Amikor a villamosok elindultak a végállomásról (12 percenként), kigyulladtak a jelzőlámpák, így jelezték, hogy már nem kell sokat várni. A jelzőlámpák mindaddig világítottak, míg a villamosok a Vasvármegyei Kaszinó előtti kitérőben el nem kerülték egymást. 1900. december 30-ától elektromos árammal fűtötték a szombathelyi villamosokat, amiről a helyi sajtó büszkén számolt be: „Városunk most egyebek között annyira modem, hogy a villamos közúti kocsikat télen villamos árammal fűtik, a mi alig fordul elő másutt a continensen”.110 106 Elektromos közúti vasutunk próbamenetei. Vvm, 1897. máj. 20. 40. sz. 5. p. 107 Kalocsai 2011. 110. p. 108 Kalocsai 2008. 176-181. p. 109 Kalocsai 2011. 134-136. p. 110 Kalocsai 2011. Ili, 113, 125. p; Egy év városunk történetéből. Vvm, 1902.jan. 1. 1. sz. 3.p.
