Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században
148 Városok és természeti erőforrások 3. térkép. Miskolc határának vízrajza Szoboszlai Apa Jószef térképén, 1764, részlet. MNL OL S 12 Div XIV JV° 0002 Az Előér elnevezése jelzi, hogy a később főmederré változott Sajó-ág egykor csak vízfolyás volt, és a toponímia árulkodik arról is, hogy ez a Sajó-ág közelebb esett Miskolchoz, mint a főmeder. Szoboszlai Apa József mérnöki javaslatát, úgy tűnik, nem fogadták meg a döntéshozók, mivel a Szinva ma is ugyanott ömlik az anyafolyóba, ahol 1764-ben, jóllehet ezt a folyóágat ma már nem Előémek, hanem Sajónak nevezik. Az Előér Sajóecsegnél keletkezett, és Miskolcnál, illetve Alsó-Zsolcánál egyesült a főfolyóval, a Sajóval, így jött létre az említett hatalmas sziget a Sajó vízrajzában. Még 1828-ban is Előémek és Sajónak hívták a két ágat, amikor Losonczy József, Borsod vármegye földmérő mérnöke térképet rajzolt a megyéről.5 Ez azt jelenti, hogy még ekkor is a Sajó volt a főfolyó és az Előér a mellékág, bár vízhozam tekintetében Losonczy József rajzán egyenlőnek tűnnek. 5 Losonczy József megyei földmérő: Borsod vármegye kereskedelmi útjainak térképe. (CONSPECTUS VIARUM COMMERC1ALIUM In Inclyto Comitatu Borsodiensi situatarum. Assumpsit et delineavit Inclyti Comitatus Borsodiensis Ordinarius Geometra Josephus Losonczy m.p.) Kéziratos térkép, 1828. 35x71 cm. MNL OL S 12 Div XIII N» 0583
