Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században
146 Városok és természeti erőforrások Miskolc és régiója jelentősebb vizei: a Sajó, amely egykor határfolyója volt a városnak, a Bódva és a Hernád, az utóbbit a Sajó fogadja magába, amely a Tiszába ömlik a történeti Borsod vármegyében, a mai Tiszaújváros fölött. Kisebb vízhozamú Miskolc környéki folyó a Miskolc melletti Tapolcán eredő meleg vizű Hejő, amely Hejőcsabán át halad a Tisza felé. A Borsod vármegyéről készült egyik legkorábbi, a 18. század második felében készült kéziratos térképen feltűnik, hogy a vízrajznak van még egy szereplője Miskolc régiójában, ezen ugyanis a Sajóba ömlő Bársonyost is feltüntették, és jól látszik, hogy Miskolc- tól északra hatalmas sziget rajzolódik ki, amelynek ma már alig van nyoma.1 A térkép rajzolója a szigetet alkotó két folyó(ág) közül a Miskolchoz közelebbit ábrázolta bővebb hozammal (ezt egyébként Előémek hívták), és a Sajóba, amely Miskolcnak határfolyója is, kevesebb vizet rajzolt, igaz, nem tüntette fel az ágak nevét. Miskolc régi vízrajzának megértéséhez tudni kell, hogy a Bükkben eredő és a városon átfolyó Szinva folyócska a középkorban még nem a város szélén ömlött a Sajóba, hanem a nagyobb folyó közelében elkanyarodott délre, és később a Hejővel egyesült.2 Szoboszlai Apa József matematikus földmérő 1763- ban kéziratos térképet készített Borsod vármegye megbízásából a Hejő és Sajó területének szabályozásához.3 A térkép alapján egyértelmű, hogy a Sajó két ága közül az Előér nevű esik Miskolchoz közelebb, ráadásul a Miskolc lakott területét elhagyó Szinva is ebbe ömlik. Ugyanide folyik be a Bába-Sárja nevű vízfolyás, amelynek medre talán még a középkori Szinva-folyás emléke. Szoboszlai Apa József a felmérést elvégezvén többek között azt javasolta Borsod vármegye hatóságának, hogy a Szinva torkolatát az Előémél szüntessék meg, a folyó vizét vezessék be a Bába-Sárja nevű vízfolyásba, majd pedig vezessék el egészen a Sajóig.4 1 Mappa comitatus Borsodiensis methodo astronomico-geometrica concinnata. Kéziratos térkép, [Pozsony], 18. sz. II. fele. 40 x 51 cm. OSZKTK 1077. (Egykor a Festetics Hercegi Levéltárban.) 2 Miskolc középkori vízrajzához bővebben: Gyulai 1996. 174-187. p. 3 Szoboszlai Apa József matematikus földmérő kéziratos térképe a Kistokaj-Szirma-Gö- römböly közötti terület vízrajzáról, 1763. 91 x 63,5 cm, részlet. MNL OL S 12 Div XIV JVs 0002. 4 [SJzinyva verő fluvius ubi absorbetur in K. vel cum Előér jungitur, si divelleretur et in Bába-Sárja L dirigeretur versus cauponam Jenke M ac tandem fluvium Sajó duceretur, utilem ejfectum consequi posse, minorique labore humillime censeremus. Ita animadvertit Josephus Apa Szoboszlai mechanicus math(ematicus) theor(eticus) [et]prac(ticus)] / Aera C(hristi) 1763. MNL OL S 12 Div XIV JV° 0002.
