Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
Fábián Borbála: Kertek és városok 121 kében szükséges! Kertészeink számba nem vehető csekély árért vállalkoznak a szépséges munkára.”84 Az augusztus 11-i ülésen a dalos ünnep alkalmából a házak ablakainak díszítésére kérték fel Bajnóczy Károly városi főkertészt, a város fő utcái, különösen a Nagykőrösi és a Csongrádi Nagy utcák lakóinak figyelmét pedig felhívták erre a lehetőségre. A szeptember 29-i ülésen azzal kellet foglalkozniuk, hogy a „dalárda ünnep” után a főkertész elvitte a virágokat, mivel ő nem állandó díszítésnek gondolta, többen felháborodtak ezen az eljáráson és kérték vissza a virágokat. A jegyzőkönyv több városszépítési ötletet őrzött meg, például Sándor István a „virágkultusz fejlesztése” érdekében javasolta, hogy az iskolák számára cserepes virágokat ajándékozzanak, amelyeket a tanítók osszanak szét az iskolások között. A lapokban ismét tegyenek közzé felhívást, hogy a polgárok virágozzák fel az ablakaikat. Sándor István javaslata volt az is, hogy a villany- oszlopokat virágtartókkal szereljék fel. Szappanos Sándor a „madarak és fák napja” megünneplését javasolta. Szegedy György és Kerekes József a „rikító színű és ízléstelen új portálok” problémájára kívánta a városi tanács figyelmét felhívni. A „Polgári Kör” felhívásához, amely egy kertváros építéséről szólt, nem kívántak csatlakozni.85 4. Az egyesület megszűnése Az egyesület jegyzőkönyvében az utolsó bejegyzés 1911. június 10-én kelt, ekkor választmányi ülést tartottak. A Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1916. évi kötetében még szerepel, az 1922. éviben már nem. A levéltári repertórium szerint sincs adat az egyesület megszűnésének időpontjáról.86 A feltárt adatok alapján úgy tűnik, hogy a nagy hírlapi lelkesedés nem volt elegendő az egyesület fennmaradásához: „Korszakalkotónak kell jeleznünk Kecskemét fejlődésében azt a mozgalmat ...”, amely létrehozta a városszépítő egyesületet; „mennyire komoly az egyesület munkaterve s hogy mennyire különbözik a helyi többnyire szalmalángként feltűnő és feloszló egyesületektől...”87 Sándor István emlékirataiban nem is említette az egyesületet, holott az Országos Dalosünnepről és annak megszervezésében játszott szerepéről több oldalon keresztül írt: „e dalünnep nagy idegenforgalmat csinált, Kecskemét hírét szerte az országban 84 Kecskeméti Lapok, 1909. aug. 12. 3. p. 85 MNLBKMLX. 231. 86 Péterné Fehér-Mikolajcsik 2003. 58. p. 87 Fritz 1909. 1. p.
