Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Recenziók - Géra Eleonóra: Kőhalomból (fő)város. Buda város hétköznapjai a 18. század elején. Ismerteti: Kenyeres István
RECENZIÓK Géra Eleonóra Kőhalomból (fő)város. Buda város hétköznapjai a 18. század elején Budapest, 2014. Könyvpont - L’Harmattan. 469 p. Géra Eleonóra tudományos pályafutása tekintetében meghatározó volt a Budapest Főváros Levéltárában töltött fél évtized. Ekkor kezdett el foglalkozni Buda 1686 utáni történetével, további kutatásai, projektjei ebből az érdeklődésből nőttek ki. Munkái közül kiemelkedik a Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái (1704—1707)" című forrásközlés, amely módszertanilag is meghatározó, mivel az első olyan kötet volt a megyei és városi közgyülési/tanácsülési jegyzőkönyvek feldolgozásainak sorában, amely német nyelvű forrásokat dolgoz fel kiemelkedő szinten. A szerző vezetésével azóta is folytatódik a projekt, Budapest Főváros Levéltára újabb kötet kiadására készül Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái (1699-1703) címmel. Ez a munka azért is különösen érdekes, mivel a városi jegyzőkönyvek számtalan, a mindennapi élethez kötődő eseményt tárgyalnak, legyen szó statútumokról, városigazgatási kérdésekről, a polgárok apró-cseprő vagy éppen fajsúlyosabb bírósági ügyeiről. Géra Eleonóra kutatásai a budai regesztakötetek nyomán az utóbbi időkben hangsúlyozottan az Alltagsgeschichte, a mindennapi élet vizsgálatára irányul, vizsgálati terepe pedig az újjátelepülő Buda 17. század végi, 18. század eleji társadalma. Ma már elmondható, hogy a téma jelenlegi egyik legjelentősebb szakértőjévé vált, és ezt bizonyítja a Kőhalomból (fő)város című műve is, amely a szerző ELTE-re benyújtott habi- litációs kéziratából nőtt ki. A kötet címe jól tükrözi azt a hatalmas változást, amelyet a vizsgált periódusban a nemzet egykori és leendő fővárosa átélt: egy az 1686. évi ostrom után lakatlanná és romhalmazzá vált település pár évtized alatt az ország meghatározó városává vált, amely joggal tarthatott igényt a fővárosi címre. A szerző az 1686-ban török uralom alól felszabadult Buda első négy évtizedének átfogó, több kutatási irányt is magában foglaló bemutatására vállalkozott. A főváros 17. század végi - 18. század eleji története Aldásy Antal, de főként Gárdonyi Albert, majd Nagy Lajos, Nagy István és Bónis György jóvoltából a 20. század elejétől egészen az 1970-es évek elejéig az érdeklődés homlokterében állt - összefüggésben a nagy Budapest-történet-írási programmal. (Érdemes utalni a szerző által is hivatkozott - ma egy kicsit méltatlanul mellőzött — Dümmerth Dezső Pest város társadalmát 1686-1696 között modem eszközökkel bemutató, 1968-ban megjelent (!) és máig figyelemre méltó kötetének analógiájára!)* ** Az azóta eltelt negyven évben viszont jelentősen visszaszorult a Buda 17-18. századi története iránti érdeklődés. * GÉRA ELEONÓRA: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái (1704-1707). Budapest, 2009. Budapest Főváros Levéltára. ** DÜMMERTH DEZSŐ: Pest város társadalma. Budapest, 1968. Akadémiai. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ix. 2014.303-307. p.
