Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai Budapesten 1873-1918
Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai... 237 találni. Számos őrszoba, kerületi kapitányság éves és havi kimutatása maradt fenn ebből az időszakból. 1881. július 1. és szeptember 30. között például a VI-VII. kerületben összesen 89 embert tartóztattak le koldulás miatt. Legtöbbjüket néhány napi elzárásra ítélték, a kimutatásban olyan esetet is találni, ahol a koldus 6 hétig volt kénytelen élvezni a rendőrség „vendégszeretetét”, de volt olyan kolduláson ért személy is, akit előbb a kórházba kísértek gyógykezelés végett, majd ezután kellett letöltenie a 14 napi elzárást.32 A koldulás, csavargás miatt az őrszobán vagy a toloncházban történt elhelyezés azonban nem feltétlenül csupán represszív intézkedés. Gyakran előfordult ugyanis, hogy a rendőrség átmenetileg hajlékot adott egy-egy bajba kerültnek. Ilyen esetről tanúskodik egy 1882-es napi jelentés, amely szerint este 9 órakor „Svanda Zsófia selmeci születésű, 25 éves, római katolikus, özvegy tanítónő önként jelentkezett mint lakás és foglalkozás nélküli egyén - s kéri hogy éjjelre elhelyeztessék az itteni fogda helyiségekben, mert pénze nincs, hogy magának éjjelre szállást fogadhasson.”33 A kérésének a rendőrök eleget tettek, és a női fogdahelyiségben helyezték el a nőt, majd másnap el is bocsátották. A bűnüldöző hatóság szociális funkciói az 1900-as évek során tovább bővültek. 1908-tól a rendőrség gyermekbíróságként is működött, és különböző jótékonysági szervezetekkel (ilyen például a Patronage Egyesületek Országos Szövetsége, a Fehérkereszt Egylet vagy a Gyermekvédő Liga) szoros együttműködésben végezte a „züllött, elhagyatott” gyermekek mentését.34 Az már más kérdés persze, hogy - ahogy erről több, a korszakban született szociális riport is beszámol - sokan úgy élték meg ezt a tevékenységet, hogy a rendőrség és a gyermekvédők elrabolják és nevelőintézetbe zárják gyermekeiket. Ez a jelenség azért is érdekes, mert Amerikában a rendőrség csak a 19-20. század fordulójáig vitt komoly szerepet e téren - például elveszett gyermekek felkutatásával vagy hajléktalanok ideiglenes elszállásolásával -, majd ez a tevékenység a városi szociálpolitika intézményesülésével fokozatosan visszaszorult.35 Úgy látszik, hogy Budapesten éppen ellentétes irányú fejlődés figyelhető meg: míg a századfordulóig a budapesti rendőrség inkább represszív eszközökkel (például kitoloncolással) élt az elesettekkel szemben, addig az 1908-ban 32 Jegyzéke a f. évi július 1-től szept. 30-ig a VI-VII. kerületben letartóztatott koldusoknak. BFL VI. 1 .b Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának általános iratai, büntetési iratok, 1. doboz. 33 BFL Vl.l.b Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának általános iratai. Vegyes nyomtatványok. 1882. április 5-i napi jelentés. 34 Bővebben lásd PERÉNYI 2012. 86-90. p. 35 MONKKONEN 2004. 128. p.
