Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai Budapesten 1873-1918
Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai... 233 elkövetett rendőri kihágás miatt”, „kocsijának felügyelet nélkül hagyása miatt”, „lóval és kocsijával tiltott helyen a dunába való behajtása miatt”, „tiltott helyeni lóetetés”) köthető. A közlekedési kihágásoknak két fontos jellemzője van. Az egyik, hogy gyakran jár együtt a rendőrrel való interakció során keletkezett további normaszegő viselkedéssel („letartóztató rendőrrel gorombáskodás”, „ellenszegülés”, „engedetlenség”, „rendőrsértés”), a másik pedig, hogy az ilyen típusú kihágásokat elkövető kocsisok legtöbbször nem helyiek, hanem többnyire közeli településekről - elsősorban Buda vonzáskörzetéből (pl. Pi- liscsaba, Budakeszi, Pomáz), néhány esetben pestkörnyéki falvakból (Páty, Erzsébetfalva, Ocsa) - érkeztek a városba. Miközben a közlekedési kihágások elkövetői lakóhelyüket tekintve elsősorban vidékiek voltak, addig a többi kihágás-típusnál természetesen elsősorban a budaiakat, azon belül is a Vízivárosban, illetve az Országúton élőket találunk (az összes kihágást elkövetők mintegy kétharmada itt lakott). Ehhez jön néhány más budai területen élő (tabániak, újlakiak, óbudaiak, illetve a Várban lakók), az utcai botrányokozók és a gyorshajtók között pedig pesti lakosokat is találunk. Az elkövetők foglalkozását tekintve nem vonható le semmilyen messzemenő következtetés, mivel sajnálatos módon mindössze 49 szabálysértő esetében jegyezték fel az illető foglalkozását. Mindenesetre a feltüntetett foglalkozási adatok között a legnagyobb számban földművesek szerepelnek, ők egy „illet- lenkedő” kivételével mind a „sebes hajtás” kihágását követték el (ugyanez érvényes a háromszor szereplő „paraszt” kategóriára is). Nem lepődünk meg azon sem, hogy a zárórára vonatkozó szabályok ellen vétők között elsősorban vendéglősöket találunk (összesen négy ilyen foglalkozás-bejegyzést találtunk a naplóban). Ezen kívül azonban mindössze annyit mondhatunk el a foglalkozási összetétel kapcsán, hogy a kihágásokat elkövetők között elsősorban kiseg- zisztenciákat, alkalmazottakat és munkásokat találunk (pincér, kertész, lakatos, portás), de előfordulnak a társadalmi ranglétra magasabb fokán állók - pénzügyminiszteri számtiszt („tiltott helyeni vizelés”), háztulajdonos („hó és jégnek a járdán hagyása és kőporral való behintés elmúlasztása, úgy rendőrség sértés miatt”), „zárdafőnök” („a járda tisztíttatás elmúlasztása miatt”) - is a norma- szegők között. Végül érdemes kitérni röviden arra a kérdésre, hogy vajon találunk-e „visz- szaesőket” az elkövetők között. A napló alapján három ilyen esetet egyértelműen, egyet pedig nagy valószínűséggel sikerült azonosítani. Ezek közül az első a lánchídi pénzszedő, tabáni lakos Gatterer Mihály, aki januárban előbb „rendőrség ellen tanúsított botrányos goromba magaviselet” miatt 10 forintos pénzbüntetésre ítéltek, majd júniusban „utcai tisztátlanság” miatt újabb 2 forintot kellett befizetnie a rendőrségi kasszába. Elgyancsak a járda tisztításának
