Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai Budapesten 1873-1918
Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai... 227 elkövetése a társadalmi rend, az emberek nyugalma, személy- és vagyonbiztonsága érdekében büntetés terhe alatt tilos.”17 A székesfővárosi államrendőrség főkapitányának 1894. évről szóló jelentésében egy igen érdekes táblázat található arról, hogy az adott évben milyen kihágási ügyekben milyen büntetéseket szabott ki a rendőrség. A sajnálatos módon ilyen mélységben kizárólag ebben az évben kiadott statisztika számos érdekes információt hordoz. A hétköznapi élet rendkívül részletes szabályozottságát mutatja, hogy ösz- szesen 158-féle (!) kihágástípust sorol fel a táblázat. Ezek közül emelünk ki néhányat, és - amennyiben sikerült kapcsolódó levéltári forrást találni - megpróbáljuk azt egy-egy konkrét esettel illusztrálni. A statisztika a kihágásokat különböző kategóriákra osztja. Ezek közül az elsők a hatóság és közrend elleni kihágások. Ide sorolják például a rendőrközeg megsértését, a „tilalom elleni kivilágítás” kihágását, de az engedély nélküli fáklyásmenetet, valamint a „vallás és annak szabad gyakorlata” elleni kihágásokat is. Utóbbi felsorolása kicsit meglepő lehet talán, de a rendőrségi iratokban sokszor találkozunk olyan esettel, amikor valaki ellen azért indítottak kihágási eljárást, mert vasárnapi munkaszüneti napon fuvarozott például. Végül érdemes megemlíteni két, a mai városlakó számára meglehetősen város-idegennek ható, kimondottan a fővárosra vonatkoztatott főkapitányi rendeletet: ez a „Lövöldözés a vámvonalon” és „tehenek Istenhegyen történő legeltetése”. A második fő kategóriába a közbiztonság elleni kihágások tartoznak. Ilyen például a csavargás és koldulás, amellyel külön foglalkozunk a későbbiekben. Sajátos budapesti probléma lehetett az elharapózott csúzlihasználat, mert 1885- ben külön főkapitányi rendelet szabályozta a „Gummi-puskákkal való lövöldözést”.18 A harmadik kategóriát a közrend és közszemérem elleni kihágások képezik. Ide sorolták a „verekedés nyilvános helyen”, a részegség (valamint a „szándékos leitatás vendéglőkben”), de például a „mezítelen fürdés” és az állatkínzás kihágásait is. A közrendre vonatkozó szabályok közé tartoztak az itt felsoroltakon kívül többek között az izraelita anyakönyvek vezetésére, a házalásra, valamint a „Vöröskereszt egylet jelvényének jogtalan” viselésére vonatkozó miniszteri szabályrendeletek is. Szemérem elleni kihágás miatt tartóztatták le 1896-ban a szalkszentmártoni születésű, 44 éves „kolompárcigány” Sztojka Antalt. Sztojkával szemben az volt a vád, hogy a Szent István kórház előtt „szemérem testét elővette és mu17 VASZY 1914. 5.p. 18 Egyébként 1894-ben mindössze egy ilyen kihágás történt. Jelentés 1894. 216. p.
