Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fehér Andrea: "Az ki asszony lévén férfiú habitusban öltözött s úgy élt". Társadalmi szerepcsere a 18. századi Kolozsváron: Ungvári András pere
Fehér Andrea: „Az ki asszony lévén férfiú habitusban öltözött s úgy élt”... 91 Tanulmányunkban alapvetően három szövegtöredékre támaszkodunk, s igyekszünk ezeket az egymástól részben eltérő leírásokat egy lehetséges valóság fele terelni. Jóllehet Ungvári történetének sokoldalúsága s ellentmondásossága több értelmezési lehetőséget is magában hordoz,11 jelen esetismertetésünkben mi csupán a társadalmi szerepcsere, illetve a fajtalankodás és szodómia bemutatására vállalkozunk. A társadalmi szerepcsere gyakorlati és elméleti felvezetéséhez jó viszonyítási alapot képezett a Rudolf Dekker és Lotte van de Pol által kiadott 119, 17-18. századi holland női cross-dresser esetét ismertető s elemző kötet. Munkájuk az adatok sokasága miatt nyilván több szempontú elemzést eredményezett, s esetismertetésünkben és következtetéseinkben, főként ami Ungvári társadalmi nemi szerepcseréjét illeti, gyakran hivatkozunk rájuk. Ami a fajtalankodás és szodómia korban való jogi értelmezését illeti, igyekeztünk Ungvári szentenciáját más hasonló esetben kirótt kriminális szankciókkal párhuzamban bemutatni. S ezért is választottuk a H. Puff által összeillesztett női szodómia terminust, amely, mint az alábbiakban látni fogjuk, elővetíti a természetellenes fajtalankodás 18. századi nemi és jogi megítélését, ugyanis forrásaink azt sugallják, hogy a szodómia ebben a korban elsősorban törvényszegésnek minősült, elkövetői pedig csupán jogi alanyok voltak. A kolozsvári orvos Bereczk György omniáriumától a városi törvénykezési jegyzőkönyvek fele fordultunk további történeti cselekvők után kutatva. A Kolozsvár 18. századi törvénykezésébe betekintést engedő, sajnálatos módon csupán az ítéleteket tartalmazó peres anyag jelenleg mikrofilmen kutatható.12. Tovább nehezítette helyzetünket, hogy Jakab Elek leírásán kívül Kolozsvár 18. századi törvénykezésére vonatkozó tanulmány máig sem készült.13 Jakabra támaszkodva tudjuk, hogy Várad ostromát követően a város bíráskodási hatásköre leszűkült, a királybírói tisztség (judex primarius vagy regius) megszűnt, helyét a hadnagyi váltotta fel (ductor primarius), s az esküdt polgárok helyébe 12 ülnök lépett. Habár Kolozsvár szabad királyi város privilégiumait már 1709- ben visszaszerezte, a törvénykezés régi rendje csupán 1712-től állt vissza. Az újonnan szerveződött városi törvényszék első királybírója vízaknai Bereczk György volt, aki azonban tisztségét csak decembertől gyakorolta. Ez azt jelenti, hogy Ungvári perében nem játszott még döntő szerepet, az első bejegyzés ugyanis 1712. január 6-áról származik. Az általunk vizsgált per Brassai György hadnagyságának idejéből való, a jogügyigazgatók (direktorok) által megbízott 11 Fehér 2012. 12 KvTJk. 11/26: 64. 68-69. p. Az ítélet szövegének átírásakor az olvashatóság volt a fő szempont, ezért forrásközlésünk nem betűhív. 13 JAKAB 1870. II. köt. 759. p.
