Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - J. Újváry Zsuzsanna: Házasság és házasságtörés, paráznaság a 16-17. századi Kassán
62 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben röl és más mezővárosból is érkeztek, nem különben a környező kisnemesség, akiknek nem volt más választásuk, minthogy a fallal körülvett városban találjanak menedéket.5 Ez mindenképpen elősegítette az addig meglehetősen zárt város homogenitásának megváltozását; Kassa lakossága először 1536-ban, azután 1552-ben, majd Bocskai, de főleg Bethlen uralma alatt jelentős változásokat élt meg társadalmi, etnikai, vallási és gazdasági tekintetben.6 Kassa budai joggal élő szabad királyi város volt, amely annak alapján és a városi magisztrátus által hozott statútumok szerint kormányozta a polgárok életét. Részben a német jogkönyvekre,7 részben a hazai középkori jogra épült az egyébként egységes szerkezetű budai jogkönyv, amelyet a 15. század első felében foglaltak írásba.8 Talán nem véletlen, hogy az eddig megtalált három kézirat egyikét az a Leonard Cromer kassai szenátor, majd bíró készítette 1560- ban,9 akinek őse - szintén viselt bírói tisztet - 100 évvel korábban a Dóm Szent Kereszt kápolnáját építtette.10 Hangsúlyozzuk, hogy a városi jogra mind a királyi törvényalkotás, majd az országgyűlési jogalkotás, mind a kánonjog, mind pedig a hazai jogszokások, a tradicionális szokásrend hatást gyakorolt.11 A középkori, tekintélytiszteleten alapuló jogkönyvek alapján a városi magisztrátus - a kor felfogása szerint - természetes módon szervezte meg az irányítása alatt álló közösség életét; mindenki számára előírta a jogokat és a kötelezettségeket, legyenek azok akár gazdasági, politikai, anyagi, erkölcsi vagy hitbéli jellegűek. A közösség, vagyis a község (nigra communitas) minden rétege és minden egyes tagja elfogadta az előírt normákat, amelyek ezáltal összetartották a közösséget, és nem keletkeztek áthidalhatatlan szakadékok a város lakóinak egyes csoportjai, szervezetei és rétegei között.12 A társadalom tagjainak -jelen esetben a városi közösségnek egyedei - magatartását valamilyen módon, de folyamatosan értékelték, s az értékelés alapján értéksorrendet állítottak fel a hasznostól a károsig, a jótól a rosszig. A jog, mint normarendszer, 5 Vö. J. ÚJVÁRY 1994; SZAKÁLY 1995. 172-218. p; Vö. RÁCZ 1988. 6 Lásd erről részletesen: J. ÚJVÁRY 1984. 9-37. p; Uő 2006. 38-50. p; PAPP 2004. 121— 144. p; KEREKES 1943, főleg: 9-59. p. 7 Ezek: a Sachenspiegel (Szász tükör), a Schwabenspiegel (Sváb tükör) és a Deutschenspiegel (Német tükör). 8 A német várostípusok kialakulásával és fejlődésével hosszasan foglalkozott Gerhard Dilcher, Max Weber nyomán. A budai jogkönyvet kiadta és az előszóban bőségesen elemezte Blazovich László Buda város jogkönyve /-//. c. kiadványában. BLAZOVICH 2001. 5-117. p. 9 Blazovich 2001. 17. p. 10 WICK 1933. 16-18. p. 11 MEZEY 2002. 243. p. 12 BLAZOVICH 2001. 37. p.
