Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gulyás László Szabolcs: Írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi mezővárosi kereskedelemben
Gulyás László Szabolcs: írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi... 51 vagy bármely jobbágytársát bebörtönöztetheti, hogy így vegye rá a tartozás megfizetésére.115 A másik megoldás kevésbé volt elegáns: az eladó az arrestatio, azaz az önkényes lefoglalás eszközéhez is folyamodhatott.117 Olykor a lefoglalás sem törvénytelen, hanem „rendezett” úton történt. 1522-ben a veszprémi püspök sümegi alvámagya, Dancz Péter a sümegi vár ellátására a szántói Sythe Miklóstól egy hordó bort vásárolt hitelbe 12 arany forintért, azzal a feltétellel, hogyha ezt nem tudná kifizetni, akkor a jobbágy szüretkor a tizedborokból lefoglalhatja majd magának. Amikor ez megtörtént, Hédervári István veszprémi püspöki adminisztrátor a jobbágyot mégis fogságba vetette. Zala megye Istvánt tettéért 100 arany forintban marasztalta el.118 Úgy látszik, a hasonló adósságok lehettek a leggyakoribb kereskedelmi normaszegések. Egy valószínűleg 1419-re datálható tartozási ügyben például Péter szőllősi plébános írt levelet a szatmári polgároknak, elpanaszolva, hogy bizonyos Elekes János felesége többszöri felszólítás ellenére sem hajlandó megadni a neki borért járó 8 forintot. Kéri tehát őket, hogy a levél vivőjének adassák meg a pénzt.119 1525-ben a varasdi Krisztus Teste Testvéridet panaszkodott Brandenburgi Györgynek, miszerint a Varasdon tartott udvarának emberei rendszeresen tőlük vásárolták a bort, de fizetni nem voltak hajlandók, kérték tehát, hogy az összegyűlt 28 forintnyi, külön mellékelt és részletezett tartozást szegénységükre való tekintettel minél előbb fizesse ki.120 Ritkább, amikor nem idegen személy adóssága ügyében kellett eljárni, hanem a településen belül keletkezett tartozás. Ilyenkor ugyanúgy a tanács volt 116 117 118 119 120 116 DL 93474. Habár a tartozás egyértelmű volt, ennek ellenére azonban „predictus iudex ex parte dicti Johannis nullam curavisset impendere satisfactionem dicto Michaeli...” ezért a megye elrendeli, hogy „Michael filius Martini prenotatum Johannem — aut alias quoscumque iobagiones dicti capituli ecclesie Jauriensis.. arestare et detinere facere habeat potestatis facultatem”. 117 Az arrestatio mezővárosokban történő alkalmazására lásd LAKATOS 2013. 121-124. p. 118 DL 93833. Az oklevél szerint „nobilis Petrus Dancz vicecastellanus... unum vas vini a circumspecto Nicolao Sythe iobagione dicti domini exponentis in opido Zantho... duodecim florenis auri ad sustentationem dicti castri Symegh... emisset et comperasset eo modo, ut ipse Petrus Danch, si dictos duodecim florenos auri restituere non posset, extunc ipse Nicolaus Sythe tempore vindemiationis pro dictis duodecim florenis auri vina decimalia prout tempore vindemiationis dari solet pro se exigere et extorquere possit et valeat” sőt, a saját tizedét sem kell majd megadnia. Azonban a szüret ideje eljővén „idem Nicolaus Sythe vina decimalia prout cum dicto Petro Danch conventio facta fuit ducentos idrias vini pro se in duobus vasis exigisset... id Stephanus Hederwari... eundem Nicolaum Sythe captivari fecisset et detinere captareque”. 119 ZSO VII. 1214. sz. 120 DL 38089.
