Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)

Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gulyás László Szabolcs: Írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi mezővárosi kereskedelemben

Gulyás László Szabolcs: írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi... 39

is csupán kicsiben árulhatták, máskor viszont nem kereskedhetnek vele.48 Szat- máron 1620-ban statútumba foglalták, hogy idegen (erdélyi, lengyel, német, de akár magyar) kereskedők a sokadalmakon kívül semmit sem árulhattak.49

A középkori mezővárosi céhlevelek is rendszeresen foglalkoznak a vásáron zajló kereskedelem kérdéseivel, és törekszenek az idegen kézművesek kereskedelmének korlátozására. A szándék ez esetben láthatóan arra irányult, hogy az év folyamán ne egyfolytában, hanem a céh felügyelete alatt és csakis a vásáron forgalmazhassák az idegenek a termékeiket. A Szondi vargacéh 1448. évi céhlevele a környékbeli települések (Szenttamás, Csika, Várfalva, Újlak, Futak) vásárain a szondiaktól 4 dénárt behajtó vargák eljárására válaszul engedélyezi, hogy a helyi vargák is 2 dénárt szedjenek be azoktól Szondon.50 Rimaszombaton a szűcsök 1458. évi kiváltságlevele értelmében a heti- és napi piacokon a kereskedők bőrt kicsiben nem vásárolhattak, csakis a helyi szűcs céh tagjai. 1520-tól már csak az országos vásárokon engedélyezték a prémvásárlást az idegenek számára.51 A zágrábi vargák 1466. évi céhlevele alapján idegenek nem gyakorolhatták a mesterséget a városban, termékeiket pedig csak a hetivásáron és a sokadalmon árulhatták, máskülönben a céhmester elkobozta tőlük.52 A miskolci vargacéh 1521. évi szabályzata tiltotta, hogy idegen kereskedők vagy vargák a város területén hasonló cikkeket árusítsanak. Ez alól csak a kassaiakat mentették fel. A rendelkezés szerint ellenkező esetben a céhmester a

48 DL 65939. „ceterum volumus et statuimus, quod extranei homines cuiusvis conditionis exista— sew pannos grisei dempto tempore liberarum nundinarum dicti oppidi nostri Debreczen in idem oppidum nostrum non introducant neque vendant, ibidem in liberis vero nundinis — per ulnas a venditione non inhibeantur. Si vero idem homines griseos a prefatis magistris lanificibus emerint, extunc huiusmodi griseos etiam per ulnas et scissuras in dictis nundinis, neminem alio tempore libere vendant. Extranei autem grisei ut prefertur per neminem etiam per eosdem magistros lanifices importentur ad vendendum alioqui huiusmodi importati grisei per dictos magistros lanifices aufferantur.”

49 KOLOSVÁRY-ÓVÁRY 1885-1904. III. 585-586. p.

50 DL 14145. „Decrevimus etiam, quod quia in foris annualibus possessionum videlicet Zenth Thamas, Soyka et Warfalwa vocatarum ac Wylak, Fwthak et aliis possessionibus provincie sutores inibi residentes ab eisdem... semel in anno quatuor denarios exigere soliti sunt, volumus igitur, ut et ipsi sutores dominarum nostrarum a quolibet eorum forensium sutorum modo simili semel in anno in foro antelatarum nostrarum dominarum annuali in dicta civitate Zond celebrando solito, duas denarios exigere valeant atque possint.” Egykorú átírása: DL 65894.

51 DL 44855, DL 47353. KOLLMANN 2001. 138. p.

52 DL 66048. „Nullus est sutor extraneus vel mercator aut homo negotiator calceos vel alios labores artium prescriptorum in ipsa civitate nostra vendere presumat, nisi tempore nundinarum seu fororum annualium. Item si quispiam huiusmodi calceos vel alios labores vendere attentaverit, magister dictam societatis aufferendi liberam habeat potestatis facultatem ex presenti concessione nostra.”