Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)
262 Műhely hatóság és legyen érte felelős, vagy azt mondani: csináljon mindent a kormány, és legyen érte felelős; de azt mondani: az egyik csináljon mindent, a másik pedig feleljen érte - lehetetlen”.26 Az Egyesült Ellenzék sorait erősítő Szilágyi Dezső27 védelmébe vette Gulnert, mivel indítványának nem a kormány felelősségének csorbítása volt a célja, nem is intézkedési hatalmának megszorítása vagy alterálása, hanem csak annyi, hogy a saját rekonstrukciójában és főként az erre hivatott szervben az érintett város egynegyednél nagyobb arányban legyen képviselve: „mikor egy város helyreállításáról van szó, nem kell-e éppen az érdekelteket meghallgatni? Értem én azt, ha határozati jogot nem akarnak rájok ruházni, de minden tanácsadó testületnek az a kelléke, hogy az érdeklettek meghallgattassanak [...] olyan teendőkben, amelyek első sorban és különösen a legtöbb helyismerettel bíró éppen helybeli egyének által ítéltethetnek meg.” Tisza Kálmán válaszában inkább arra a kérdésre irányította a figyelmet: milyen gyakorlati haszna volna annak, ha három helyett öt szegedi polgár vesz részt a biztoshoz rendelt tanácsban? Hozzátette, hogy a tagjai nem fognak állandóan együtt ülésezni és „beszélni”, hanem a kárbecslésekben és a segélyek elosztásában kisebb számú albizottságokra tagolódva tevékenykednek majd, s így a végrehajtásban segédkeznek - a kormány felelősségére. Ezért a tagok kinevezése körül a kellő befolyást meg kívánta tartani.28 A miniszterelnököt támogató többség végül - a stiláris módosítást is elvetve - a közigazgatási bizottság által ajánlott szöveget fogadta el - benne három szegedi delegálttal. A folytatásban a biztos hatás- és jogkörét tartalmazó 4. és 5. §§-nál adódott vita. Irányi Dániel (48P) elfogadta, hogy a királyi biztos rendelkezéseit a törvényhatósági és az állami tisztségviselők kötelesek végrehajtani, de indítványozta a szövegbe inzertálni: mindez csak a törvénybe nem ütköző rendeletekre vonatkozik. Azonban Tisza és Taray ellenezte ezt, mivel ekként kibúvót kereshetnének azok, akik nem akarják a biztos rendeletéit végrehajtani, hiszen a rendkívüli állapotokban kibocsátott szabályozó eszközök óhatatlan velejárója, hogy olykor ellenkeznek a rendes jogszabályokkal. Ráth Károly (EE) a károk becslésére vonatkozó ponton kívánt módosítást akként, hogy az ne csupán a város belterületére, hanem azon kívüli, oly károsodott ingatlanokra is vonatkozzék, amelyek a szeged-percsorai Tisza-szabályozási társulat ártérfejlesztési művelete szerint - magasabb fekvésüknél fogva - az ártérbe földrajzilag nem tartoztak. Noha ezen igényt maguk a szegediek is megfogalmazták, a minisz26 KHN 1878-81. VI. kötet 91-92. p. 27 ANTAL 2005. 9-28. p; ANTAL 2010. 318-320. p; ANTAL 2008. 9-16. p. 28 KHN 1878-81. VI. kötet 92-93. p.
