Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)
Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere ... 257 továbbá egy bizottság alakítandó „nagyobb részben a kormány által kinevezett, kisebb részben pedig Szeged városa által választott tagokból”. A királyi biztos hatáskörébe a következő tárgyakat tervezték utalni: a város új építési tervének és a munkálatok feltételeinek megállapítását, a keletkezett károk becslését, a segélyprogramok megszervezését és a segélyek tényleges kiosztását, valamint általában a segélyügyre vonatkozó intézkedések végrehajtását. A városi rendes közigazgatást annak szerveinél szándékolták meghagyni azzal, hogy a királyi biztosnak jogában állna közvetlenül intézkedni a tisztviselőkkel, ha hiányokat észlel, s e rendelkezéseit a törvényhatóság orgánumai teljesíteni kötelesek. Lényeges még, hogy a biztos döntései ellen jogorvoslatnak csak a minisztertanács előtt lehetett helye, amely szintén magának szándékolta fenntartani Szeged végleges építési tervének a jóváhagyását.8 Egyúttal a Tisza és mellékfolyói mentén működő szabályozási társulatok támogatásáról is rendelkeztek.9 Az április 23-i rendkívüli kormányülésen az igazságügy-miniszterrel egyetértésben Pécshy Tamás közmunkaügyi és közlekedési miniszter terjesztette elő a szegedi ingatlan-kisajátításokról szóló törvény tervezetét, amelyet a jelen lévő miniszterek el is fogadtak, egyszersmind intézkedtek a mielőbbi uralkodói elő- szentesítés végett.10 Ezzel párhuzamosan a királyi biztosságról szóló törvény- tervezet is elkészült; így mindkettőt 1879. május 3-i keltezéssel terjesztették az országgyűlés elé.11 A belügyminisztérium közben hozzákezdett a biztosra vonatkozó részletes normatív utasítás megfogalmazásához. Mindkét törvénytervezet miniszterelnöki indokolása a sürgősségre s a rendkívüli eseményekre hivatkozással támasztotta alá a szokatlan jogi szabályozást. E szempontból ugyanakkor máig példaértékű a biztosságról szóló tervezet indokolásának e fordulata: „királyi biztosok hazánkban minden időben neveztettek ki anélkül, hogy erre külön törvény lett volna szükséges, de ez alkalommal oly teendőkre kell a királyi biztos hatáskörének kiterjednie, és oly sok irányban kell a királyi biztosnak hatalommal felruháztatnia, hogy a ministerium nézete szerint, ez helyesen csak külön törvény által történhet”. Hozzátette továbbá: a jogszabályban megnevezett hatáskörök azért voltak fontosak, hogy ő akkor is megfelelhessen az elébe tűzött feladatoknak, ha Szeged közönsége nem kellően támogatná a kormány megbízottjának munkáját. Egyébként a szerencsétlenül jártak támogatását hazaűúi kötelességnek nevezte rámutatva: „Szeged városának, mint a nagy magyar kereskedő és iparos városnak mielőbb újraépítése 8 MT Jkv. 1879. április 19.: l/II. pont (5-7. p). 9 MT Jkv. 1879. április 19.: 2. pont (7. p). Lásd még az 1871. évi XXXIX. törvénycikket! 10 MT Jkv. 1879. április 23.: 1. pont (3^1. p). 11 KHI 1878-81. VII. kötet 213. szám 276-277. p, 219. szám 305-309. p.
