Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Szüts Gergely István: A Herendi Porcelángyár Rt. budapesti üzletéhez érkezett önéletrajzok mint normaminták (1935-1942)
Szűts István Gergely: A Herendi Porcelángyár Rt.... 251 Referencia, megbízhatóság A vállalatvezetés a személyes beszélgetésen kiválasztott jelöltről, jelöltekről igyekezett saját maga is információkat szerezni. Ez egyrészt a pályázó által megadott referenciák ellenőrzésével, másrészt saját adatgyűjtéssel történhetett. Nem tudni volt-e rendszeresítve, mindenestre a vállalat iratanyagában fennmaradt egy olyan tíz pontos kérdőív, amelyet a jelölt korábbi munkáltatója számára küldtek el. Ebben a következő kérdések szerepeltek. 1. Gondolja-e Ön, hogy a pályázó megbízható, takarékos, képes arra, hogy másoknak pénzt kezeljen? 2.Nem volt-e gyanúsítható, mint rossz magaviseletű, csaló, hazárdjátékos, iszákos? 3.Van-e a pályázónak saját ingatlana, valamilyen nagyobb tartozása? 4.Volt-e bármikor a pályázónak önálló foglalkozása? 5.Jutott-e csődbe vagy nagyobb pénzügyi nehézségbe? ó.Kinél volt a pályázó alkalmazásban mialatt Ön ismerte? 7.E1 volt e már bocsátva valamilyen állásból? 8.Meg tudná Ön ítélni, hogy a pályázó változó természetű vagy állhatatos? 9.Mennyi ideig ismerte Ön a pályázót? 10.Ha Ön volt a munkaadó, szolgálata megfelelő volt-e, elszámolásait rendben hagyta eltávozásakor, a távozás oka?25 Jól látható, hogy a legfontosabb elvárás a leendő munkatárssal szemben a megbízhatóság és kiszámíthatóság volt. Ez az alapvető emberi érték feltételezhetően minden állás esetében igaz lehetett. Emellett érdekes még, hogy a jelölt pénzügyekhez való viszonyáról, valamint lehetséges ingó vagyonáról is információkat kértek. Mivel a fővárosi irodában nagy értékű árut tároltak, és jelentős pénzügyi forgalmat bonyolítottak le, elővigyázatosságuk nem volt indokolatlan. Amennyiben a korábbi munkaadó nem válaszolt, vagy pályakezdőről volt szó, a vállalat igyekezett személyesen, kiküldöttjei révén információkat gyűjteni a jelöltről. „Bizalmas, Debrecen Szoboszlai u.4/d. Megbízásom szerint eljártam, hogy fentnevezettről információt szerezzek. Szoboszlai út elején városi bérházak állanak, a 4/d. kint van a város végén a gyárak és egyszerű kis házacskák között. Maga a 4/d. egészen rendes ház. A háztulajdonos Kiss János hentesmester, akinek a közelben van üzlete. Alantiakat tőle tudtam meg. V. Ernő józan életű, komoly fiatalember. Anyja nyugdíjas tanítónő, apja vasúti tiszt volt. Egy testvére van, az szintén vasúti tiszt. Informátorom szerint csendes, rendes úri népek. Mivel másnak adtam ki magam, nem tudhatták meg, hogy ki informálódott.”26 Jól látható, hogy ez esetben is a megbízhatóság, mások által példásnak tartott életvezetés volt a legfontosabb érték. 25 MNL VeML XI.46.c.ff. 16. tétel. 26 MNL VeML XI.46.c.ff.6. tétel. Kilépett alkalmazottak iratai.