Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai Budapesten 1873-1918
232 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben ahol a rendőri figyelmeztetésre a kihágást elkövető „renitenskedése” a válasz. Ilyen eseteket elsősorban a köztér használatával kapcsolatban találtunk („hó és jégnek a járdán hagyása és kőporral való behintés elmúlasztása, úgy rendőrség sértés miatt” vagy ,járdafoglalás, közlekedés megakadályozása, s meghivatása elleni makacssága miatt”) bejegyzéseket, de legtöbbször az utcai „botrányokozás”, csendháborítás és „nyilvános becstelenítés” kihágása is magával vonja a rendőrrel való konfrontálódást („közintézkedésekbeli beavatkozás által okozott utcai botrány és hivatalbani illetlen viselete miatt”). Ha a kihágások időbeli eloszlását vizsgáljuk, megállapítható, hogy a vízivárosi normaszegések egyfajta szezonalitást mutatnak, nem csupán az elkövetett kihágások mennyisége, hanem azok minősége tekintetében is. Miközben a téli hónapokban eleve kevesebb a kihágás - januártól márciusig, illetve november-decemberben 20 alatt marad a havonta elkövetett szabálytalanságok száma, míg a legtöbb kihágást, 30-at szeptemberben követtek el -, a nyári időszakban jellemzően más típusú kihágásokkal találkozni. Télen a legnagyobb konfliktust láthatóan az okozta, hogy a háztulajdonosok nem vették túlságosan komolyan a ház előtti járda tisztítására vonatkozó előírásokat: a téli hónapok leggyakoribb kihágását „a járdának be nem hintése miatt”, „a járdának a hó általi le nem tisztítása és kellő behintése által”, „járdának tisztítatlansága végett” és hasonló bejegyzések jelentik. Természetesen a járda tisztításának elmulasztása kisebb kihágásnak számított, így ezekben az esetekben a hatóság a legalacsonyabb, 2 forintos bírságot szabta ki. A tavaszi-nyári időszakban ugyanakkor egészen más típusú normaszegé- sekkel kellett megküzdenie a hatóságnak. A melegebb időnek köszönhetően ezekben a hónapokban megnőtt a vendéglátóhelyekhez kapcsolható kihágások („záróra áthágása és éjjeli csendháborítás”, „engedély nélküli zenetartás és záróra áthágása”, „a hazárdjátékra vonatkozó rendeletek kávéházában nem tett kifüggesztése miatt”), valamint a feltehetően alkoholfogyasztásból adódó, főleg éjjeli utcai csendháborítások száma. Ugyancsak ez az az időszak, amikor a köztisztasági jellegű kihágások elszaporodnak. Ez egyrészt a hulladék utcára kiszórásában („bűzt terjesztő rondaságnak az utcára bocsátása”, „az árnyék- széki tisztátalanságnak az utcára kibocsátása miatt”, „a közlekedési útra tett bűzterjesztő tárgynak kitétele végett”, „vér s másféle tisztátalanságok az utcára való kidobálása miatti kihágás folytán”), másrészt a köztér illemhelyként történő használatában („utcai tiltott helyen vizelés”, illetve ennek másik változata, az „utcai rondítás miatt”) nyilvánul meg. Ugyancsak a tavaszi-nyári időszak leggyakoribb - és egyben 76 esettel az egész év legsűrűbben előforduló - kihágás típusa a közlekedés szabályainak megszegéséhez („alagúton sebes hajtás miatt”, „gyorshajtás”), valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységekhez („két kocsinak egy másik utáni kötése által
