Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai Budapesten 1873-1918
226 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben is folytatja a kihágást, ha a kihágást elkövető a rendőrnek ellenszegül vagy azt bántalmazza, ha a kihágást elkövető a rendőrnek nevét és lakását nem mondja be.”13 A lexikon külön szócikkben foglalkozik a vándorló életmódot folytató cigányokkal, akiket a korszakban kóborcigánynak neveztek. A kóborcigányokat a lexikon útmutatása szerint már a város határainál vissza kellett fordítani, s ha ez mégsem történt meg, akkor azonnal előállítani, majd miután pontos névjegyzéküket a bűnügyi nyilvántartásnak megküldték, ki kellett őket toloncolni a fővárosból.14 így történhetett meg, hogy 1881 októberében Oláh József „állítólagos lókupec kóborcigányt” - így a kihágási feljelentés szövege - pusztán azért, mert a régi lóvásártéren tanyázott családjával, egy kocsival és három lóval egyetemben a toloncházba utalta a rendőrség.15 A különböző rendőrségi szakkönyvekből, jelentésekből kirajzolódik ugyanakkor az a rendőri koncepció is, amely a város nyilvános tereiben, az utcákon, tereken való tartózkodást szabja meg. E szerint a városi térben való helyes („szabályszerű”) viselkedés az emberek és közlekedési eszközök folyamatos áramlására irányul, és az ezzel ellentétes viselkedési formák szabályszegésnek minősülnek, ezért szankcionálandók. Mi a norma(szegés)? A városi közterek használatának normáját a városegyesítéstől az I. világháborúig terjedő időszakban számos új szabályrendelet határozta meg. Ezek három különböző szinten keletkeztek. Egyrészt törvények formájában, amelyek közül a legjelentősebb az 1879. évi XL. törvénycikk, azaz a Magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról, de bizonyos viselkedési mintákat miniszteri rendeletek és törvényhatósági szabályrendeletek szabályoztak.16 A kihágást a Vaszy György fővárosi kezelőfőtiszt által 1914-ben összeállított, A székesfővárosi önkormányzat rendőri büntető bíráskodás kézikönyve így határozza meg: „Kihágások alatt oly cselekményeket vagy mulasztásokat kell érteni, melyeknek 13 Rendőrségi Lexicon 1903. 118-119. p. 14 Rendőrségi Lexicon 1903. 277. p. 15 Hivatalos feljelentés kihágási ügyben, 1881. október 28. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) VI. 1 .b Magyar Királyi Allamrendőrség Budapesti Főkapitányságának általános iratai, büntetési iratok, 1. doboz. 16 VASZY 1914. 5. p. A törvény szövegét lásd http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=5870 (utolsó letöltés: 2014. márc. 8.)
