Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai Budapesten 1873-1918
Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai... 223 hogy a számos hiányzó puzzle-darabka ellenére is kirajzolódik a korabeli budapesti városlakókra nehezedő civilizációs kényszer néhány fontos aspektusa. Ahhoz, hogy megértsük, valójában milyen civilizációs kényszerek befolyásolták a nagyvárosi térhasználatot, mindenképp szükséges a társadalmi kontrollt a városi térben gyakorló szervezet, a rendőrség működésének néhány ide vonatkozó szempontját összefoglalni. A rendőrség mint civilizációs eszköz A fővárosi rendőrség - amely éppen a dolgozatunkban tárgyalt korszakban professzionalizálódott - ebben az időszakban rendkívül szerteágazó feladatokat látott el. A bűnmegelőzés és felderítés mellett a rendőri tevékenységen belül folyamatosan nőtt a közlekedésrendészet szerepe, hiszen a városegyesítést követő évtizedekben új típusú közlekedési eszközök jelentek meg.5 A közlekedésrendészeti feladatok mellett a rendőrségnek számos olyan szabály betartását kellett ellenőriznie, amelyeket ma leginkább a városrendészet, közterület-felügyelet hatáskörébe sorolnánk. A századfordulós Budapesten a köztér használatát már számos szabályrendelet igyekezett keretek közé szorítani. Ezek az utcák és terek használatának szinte minden apró részletére kitértek, s a szabályellenes viselkedés esetén kirovandó büntetést is megszabták. A szabályszegések felfedezése és persze szankcionálása is a rendőrség feladata volt, a dolgozatunkban tárgyalandó kihágások esetében ugyanis első fokon a kerületi kapitány, másodfokon pedig a főkapitány jogköre volt a büntetés megszabása.6 Ezen felül a rendőrség bizonyos szociálpolitikai feladatokat is ellátott, nem csupán a „társadalmi rendészetként” kezelt cselédügy terén, hanem másutt is - ahogy erre a tanulmány végén még utalni fogunk. 5 Egy-egy új közlekedési eszköz megjelenése az adott eszközt használók, az utcán közlekedők és egyúttal a rendőrség részéről is egyfajta alkalmazkodást követelt meg, ami azonban nem mindig ment egyszerűen. A kerékpározás megjelenésekor például a hatóságok igyekeztek szabályrendeletileg „civilizálni” az új közlekedési eszköz használatát, a rendőrség azonban kezdetben kissé tanácstalannak tűnik a kerékpározással kapcsolatban. Legalábbis erről tanúskodik az 1899-es főkapitányi jelentés: „Mert igaz ugyan, hogy a szabályrendelet minden kerékpározót kötelez arra, hogy a rendőr felszólítására álljon meg, ámde ha nem áll meg, mit tehet vele vagy ellene a gyalogjáró rendőr? Utána szaladjon és nevetségessé tegye magát, ezt nem szabad, a kereket kapja el és balesetet okozzon, azt sem szabad.” Jelentés 1899. 148. p. 6 VASZY 1914. 5.p.
