Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Melega Miklós: "A város én vagyok" - Egy 19. századi szombathelyi várospolitikus, Éhen Gyula normaszegései
Melega Miklós: „A város én vagyok” - Egy 19. századi szombathelyi... 213 a vármegyei Közigazgatási Bizottság által lefolytatott kiterjedt vizsgálat után a belügyminiszter helyben hagyta a város intézkedéseit.39 Kisebb jelentőségű eljárásrendi szabálytalanságok polgármestersége idején egyéb középítkezések alkalmával is előfordultak, jellemző módon olyan formán, hogy a felettes szervek jóváhagyását be nem várva intézkedett.40 Csökönyösségével, karakán kiállásával a későbbiekben is több hasonló ügyben sikerült megvédenie saját álláspontját és a város érdekeit. Polgármestersége alatt egy alkalommal sikerült a jogi normák figyelmen kívül hagyásával annyira túlfeszítenie a húrt, hogy komoly felelősségre vonással kellett szembenéznie. Éhen Gyula modem szemléletű várospolitikusként a Szombathelyen működő szolgáltató vállalatok köztulajdonba vételét, közüzemmé alakítását propagálta. Koncepcióját - a fogyasztók és a település érdekeinek védelme céljából - minden körülmények között érvényre kívánta juttatni. A problémák akkor kezdődtek, amikor indítványa nyomán a közgyűlés 1900-ban napirendre tűzte a magánkézben levő szombathelyi gázgyár városi tulajdonba vételét. A gázmű részvényesei először kedvezően fogadták a tervet, és a felajánlott vételár fejében hajlandónak mutatkoztak az adásvételi szerződés megkötésére, idő közben azonban egy ellenérdekelt befektetői csoport strómanok bevonásával felvásárlási akciót kezdett, és megszerezte a gázgyári értékpapírok többsége feletti rendelkezés jogát. Az új részvényesek meg kívánták akadályozni az üzlet nyélbe ütését, miközben Éhen Gyula a vele együttműködő, még hivatalban levő régi cégvezetés támogatásával az utolsó pillanatban mégis megpróbálta kierőszakolni az előkészített szerződés életbe lépését. Az idő szorításában a polgármester jogilag vitatható lépések sorozatát követte el, és egy sajátos jogértelmezési logika mentén érvelve lényegében szembe ment a törvényességgel. Jellemző példa, hogy a gázgyári ingatlanokat már akkor a város nevére íratta, amikor az adásvételi szerződést jóváhagyó megyei határozat még nem is emelkedett jogerőre. A kész helyzet teremtésére irányuló, korábban több esetben eredményesen alkalmazott taktikája azonban ezúttal nem vált be, mert a légszeszgyár ügyében nem sikerült visszafordíthatatlan folyamatokat elindítania. A sebtében aláírt adásvételi szerződés érvényességének megállapítására indult peres eljárás során a város a bíróságon elveszítette a gázgyár tulajdonjogáért vívott küzdelmet. Ezt követően Éhen Gyula személyes felelősségre vonása sem maradt el. Ellenfelei feljelentése nyomán az ügyészség vizsgálódni kezdett az ügyben, másrészt hivatali feletteseként az alispán fegyelmi 39 MNL VaML SZV Pg. Közig. ir. I. 1183/1899; MNL VaML Vas Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Általános iratok, h 146/1898; A csatornázás és a vízvezeték tárgyában. Vvm, 1899. jan. 29. 6. p; Denuncziáljunk! Vvm, 1898. szept. 8. 1. p. 40 MELEGA 2011. 60. p.
