Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Melega Miklós: "A város én vagyok" - Egy 19. századi szombathelyi várospolitikus, Éhen Gyula normaszegései
204 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben szolgáltatás adott okot az összeütközésre Grimm Károly polgármester és Éhen Gyula között. Éjfél után járt már az idő, amikor a polgármester saját vendégei szórakoztatására asztalukhoz szerette volna hívni a muzsikusokat, azonban a zenészek a felkérést figyelmen kívül hagyva továbbra is régről ismert jói fizető kuncsaftjaiknak, Éhen Gyulának és baráti körének húzták a nótákat. A helyzetet személyes sértésként megélő polgármester válaszul azonnali hatállyal letiltatta a zenét, amely váratlanul érte az addig vígan mulatozó másik társaságot. Éhen Gyula az eljárást igazságtalannak és jogtalannak érezve felháborodottan a polgármesterre támadt, és sértő megjegyzéseket kiabálva próbálta jobb belátásra bírni a szerinte hatáskörét túllépő városvezetőt. A vita hevében - szavainak nyomatékot adva - Éhen Gyula megragadta Grimm Károly kabátjának hajtókáját is, ami mind lélektani szempontból, mind a korabeli társasági szabályok értelmében egyfajta fizikai fenyegetésnek, tettlegességnek minősült.12 A verbális agresszió végül - a békítő felek közbelépésének is köszönhetően - nem csapott át dulakodásba. A konfliktusnak a feldúlt idegállapotba került polgármester távozása vetett véget. A szerencsétlen eset után néhány nappal Éhen Gyula személyesen kereste fel lakásán Grimm Károlyt, és nyilvános bocsánatot kért. A becsületében megsértett polgármesternek ezzel a gesztussal a korabeli etikett, illetve a lovagiassági szabályok értelmében teljes értékű elégtételt adott.13 Éhen ugyanakkor saját tekintélye és úri becsülete védelmében hangsúlyozta, hogy azért nem a fegyveres elintézési módot választotta, mert nem akarta közhivatalt viselő ellenfelét a párbajra hívással törvénysértésre bírni. Egyúttal annak a nem éppen hízelgő véleményének is hangot adott, hogy Grimm Károly „egyéb személyes tulajdonságainál fogva lovagias elégtétel szerzésre nem képes.”14 Az ügy ezzel még nem került nyugvópontra, ugyanis a polgármester kinyilvánította, hogy csak magánemberként bocsátott meg, de a hivatali minőségében őt ért támadás nem maradhat megtorlás nélkül. A közgyűlésben a hangulat egyértelműen Éhen Gyula ellen fordult, akit képviselőtársai - hivatásával össze nem egyeztethető magatartásáért - feljelentettek a helyi ügyvédi kamaránál.15 Az itt lefolytatott fegyelmi vizsgálat során felvett tanúvallomások némileg el- lentmondtak egymásnak. A polgármester és a pártján állók trágár kifejezések használatával és azzal vádolták Éhen Gyulát, hogy csak a külső felek közbelépésének köszönhető, hogy tettlegesen nem bántalmazta a városvezetőt. A másik oldalon megnyilatkozó tanúk szerint ugyanakkor kevésbé durva kife12 MELEGA 2010a. 189-194. p; Magyar párbaj 2002. 439—441. p. 13 Magyar párbaj 2002. 442^443, 447^148. p; MELEGA 2010a. 193. p. 14 MNL VaML A Szombathelyi Ügyvédi Kamara iratai, (továbbiakban: SZŰK) Fegyelmi iratok, (továbbiakban: Fegy. ir.) II. 12/1879. 15 MNL VaML SZV Közgy. jkv. 48/1879; MELEGA 2010a. 193. p.
