Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban
176 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben Bár törvény és az egész országra kiterjedő utasítás nem született az utcai világítás bevezetéséről, de a megyehatóságok, szolgabírók, járásfőnökök, sőt még a katonai vezetők is sorra adtak ki rendeleteket a közvilágítás bevezetésére, különösen az 1850-es években. így a 19. század második feléből eddig csupán néhány hasonló esetet találtam.13 Csíkszeredán 1873-ban a város akkori polgármestere közadakozásból 30 lámpát állíttatott fel, egy helyi, örmény származású kereskedő, Száva Lukács 10 mázsa petróleumot ajándékozott a célra.14 Celldömölkön 1870-ben az első négy utcai közlámpás árát bál szervezésével gyűjtötték össze, ahogy korábban a reformkorban több városban is.15 A közvilágítást a városi fogyasztási adóból is fedezték, például Désen, amikor 1853-ban a hús vásárlásra vetettek ki egy krajcámyi városi adót, hogy ebből fizessék a közvilágítást,16 már nem ütköztek abba a problémába, mint a 19. század elején Kolozsvárott (ahol 1808-ban a főkormányszék nem engedte az adó bevezetését, mert „a világítás a város haszna”; húsz évvel később egy hasonló indítványt azzal utasítottak el, hogy az utcavilágítás költségeit használóinak, illetve a tehetősebbeknek kell állniuk).17 Sajátos csoportot alkotnak azok a települések, ahol külön lámpaegyletet vagy utcavilágítási egyletet hoztak létre, ilyenek alakultak a reformkorban például Nagykanizsán és Vácott.18 Csepregen 1875-ben a plébános és több polgár kezdeményezésére jött létre hasonló egylet.19 Az alapszabály szerint a Csepregi utcza világítási egylet célja „Csepreg mező város utcáinak megvilágítása, s ennek elérése érdekében minden rendű, rangú és állású egyéneknek tömörülése”. A cél érdekében adományokat gyűjtöttek, táncvigalmakat vagy hangversenyeket rendeztek, hasonlóan a reformkori kaszinók ténykedéséhez.20 Kapuvár mezőváros szintén egyletet alakított 1878-ban, hogy a mezőváros utcáit és „a vasúti állomásig Gartha községen keresztül vezető utak”-at világítsák esténként.21 13 FÁBIÁN 2006a. 346-347. p. 14 PÁL 2003. 426. p. 15 PORKOLÁB 1926. 147. p. 16 Hetilap, 1853. jan. 22. 44. p. 17 PATAKI 1943. 147. p. 18 KUNICS 1996. 199. p; ANTALFFY 1982. 191. p. 19 Farkas 1887. 496. p. 20 MNL OL K150 1879-111.^1-9944. 21 MNL OL K150 - 1883-VIL- 8.-68034 Kapuvár - Garthai utcza világítási egylet.
