Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban
174 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben 3. Tolvajoknak jó, több a lopás. 4. Éjjeli kóborlók, kávéházakban dőzsölök, részeg pajkosok, snepfek, erkölcsvesztegetők, vagyis a korhelyek elől inkább eloltani kellene a lámpákat. 5. Egészségkárosító : az ember megfázik, ha hidegben sétál. 6. Drága és nem az veszi hasznát, aki fizeti az árát, vagyis a polgár. Miért lett szükség utcavilágításra? A fent idézett lámpagyújtogató szerint a rendőrségnek (policiának) a munkáját könnyíti meg „a városok éjjeli kivilágosítása”, ami egyben az éjszaka járó emberek kényelmére, valamint a városok díszére is szolgált.6 A 19. század első felében - különösképp a reformkorban - megváltozott az éjszakai élet a magyar városokban. Új szórakozási lehetőségek jelentek meg és terjedtek el a kisebb városokban is, mint a kávéház, színház, cukrászda, korzó. Ez utóbbi napnyugta után is sétálókkal volt tele, sőt nyáron akár ilyenkor mentek fagylaltot venni az emberek. Az utazási szokások is megváltoztak a gőzhajó és a vonat megjelenésével. A menetrendhez kötött járatok sokszor sötétben érkeztek, illetve indultak. A piacok és vásárok már a 18. században is korán kezdődtek, az eladók igyekeztek minél hamarább odaérni, és a jó vásár reményében a vevők is korábban érkeztek. A több napig tartó vásárok esetében különösen fontos volt a közvilágítás, hogy a sokadalommal együtt járó lopásokat megakadályozzák. Az új gyárakban és gőzmalmokban korán kezdődött és későn ért véget a munka, de máshol is tovább dolgoztak az emberek,7 mert a 19. században az épületekben már gazdaságosan lehetett világítani. A munkába járóknak tehát szükségük volt az utcák világítására, hogy biztonságban odaérjenek munkahelyükre. Összefoglalva tehát a bátorság, vagyis személy- és vagyonbiztonsági, egészségügyi és szépészeti okok vezettek a közvilágítás bevezetéséhez. A méltányosságra általában a közvilágítás kiterjesztésénél hivatkoztak, hiszen ha mindenki adózik a város pénztárába többek között azért, hogy legyen közvilágítás, akkor legyen mindenütt. 6 Hazai tudósítások 1985. 303. p. 7 Például az egyik szegedi lámpakérvényben írták 1875-ben a Kis temető utcai lakosok: „többször történik hogy hol egyik vagy másik ezen rövid esti 7, de 8 óráig is kénytelen munkája végett kimaradni nagy sötétség bekövetkezett és nagy bajjal és szerencsétlenségek között lehet csak haza jutni /: mert könnyen megtörténhet hogy a nagy sötétségben és síkos utakon az ember el csúszik és vagy kezét vagy lábát eltörheti.” MNL CSML IV. 1406.b. 9467/1875.
