Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Nagy Janka Teodóra: "Ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által…" Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781-1821)
Nagy Janka Teodóra: „ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által...” 135 Összegzés A makói városi bírák által végzett jogcselekmények az országos és a helyi nehézségek ellenére egy gazdaságilag gyarapodó, polgárai számára biztonságot nyújtani kívánó település igen fejlett és gazdag jogéletére utalnak, amely vonatkozásában kettős joghatás figyelhető meg. Egyik oldalról országos tendenciák érvényesültek a makói városi bíráskodásban, amennyiben meghatározó volt a középkori magyar jogfejlődés egészébe való szerves illeszkedés. A városi hatáskörbe tartozó büntető ügyekben született döntések egyrészt a tételes jogi szabályozás által meghatározottak voltak, másrészt pedig a kodifikált hagyomány részei. A magánjogi ügyekben ez a sajátosság még a büntetőjogi ügyeknél is nyilvánvalóbban tükröződik. A szokásjogi normák voltak a meghatározóak pl. a foglaló esetében, a kezesség és a tanúzás kérdésében. A másik oldalról viszont szembetűnő, hogy a fent és a lent kettősségét Makó város 1781-1821 közötti joggyakorlatában tovább árnyalták a polgárosodás felé mutató modernizációs hatások éppen úgy, mint a II. József racionálisabb jogszolgáltatás felfogásával rokonságot mutató, újra és újra előbukkanó büntetőeljárási mozzanatok. A Mindennapi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a lent szabályai - a fent, azaz a hazai jog és szokásjog alapján a város társadalma viszonylagos autonómiájának keretei között a közösségi joggyakorlat által szentesített jogi vonatkozású társadalmi normák (döntően a jogszokások) - éppen úgy befolyásolták a makói polgárok normakövetését és normaszegését, mint a jogi népszokások és néphagyományok színezte és differenciálta jogélet mindennapi alakulását. A tanulmány a makói Mindennapi jegyzőkönyvek (1805-1882) rendkívül gazdag adatai alapján közvetlen célján, a normakövetés és normaszegés egyes típusainak bemutatásán túl, fel kívánta hívni a figyelmet a városi jogfejlődés egy sajátos típusára, a dél-alföldi mezővárosi jogfejlődésre a 18-19. század fordulóján. Makó város joggyakorlatában a jogi vonatkozású normák sokszínű és folyamatosan változó, alakuló, a „fent” és a „lent” e sajátos helyzetben (térben és időben) egymástól karnyújtásnyira lévő világát, az organizált (társadalmi) és organikus (közösségi) kapcsolatok rendszerét is be kívánta mutatni, a jogi néprajzi kutatást jellemző komplex szemlélet alkalmazása során „saját életvilágának kontextusában értelmezett cselekvések és tapasztalatok azonosítására és elemzésére”39 hasznosítva a mikro történet-írás legújabb irányzatainak eredményeit is. 39 GYÁNI 1997.
