Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Nagy Janka Teodóra: "Ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által…" Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781-1821)
126 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben cselekményeken keresztül a hosszú éveken, évtizedeken keresztül bonyolódó, illetve a jogsértések sorozatát jelentő ügyekig a legváltozatosabb tárgyúak voltak, és eltért a jogéletre vonatkozó informatív tartalmuk is. A forrás úrbéri kérdésekkel néhány kivételtől eltekintve (például a kocsmáltatási jog átengedése) egyáltalán nem foglalkozott. A tételek egy-egy időszakban eltérő arányban, a részletesen vizsgált időtartományban viszont döntően a városi bíráskodáshoz kötődtek. A tanulmányban elsősorban a Makó Város Tanácsának hatáskörébe tartozó büntetőügyeket (ezek között a delictum privatum, azaz magánbűncselekmények) kívántuk ismertetni és elemezni.12 „ítéltetett Makó Város Bírája és Tanátsa által...” 1. Istenkáromlás, káromkodás, paráznaság enyhébb esetei Az istenkáromlást már a korábbi évszázadokban is az isteni világrend ellen irányuló, az égiek haragját a közösségre vonó cselekménynek tartották, és mint ilyet, szigorúan büntették. Az úriszék továbbra is az 1563. évi 42. tc-re hivatkozva hozta ítéleteit - bár már nem nyelvkitépést vagy fővesztést szabtak ki az elkövetőre, mint a megelőző századokban. A városi bíróság is szigorúan járt el: 12 pálcaütésre büntette a 37 éves református Seres Ferencet, aki azt kívánta a már áldomással is megpecsételt üzletet meghiúsító Gréczi Zsuzsának, hogy „verje meg a 109. zsótár”.13 (Ez utóbbihoz érdekes adalék, hogy az Atok-zsol12 MEZEY 2007; BÉLI 1999. A normák és normaszegések különböző típusaival találkozhatunk a forrásokban. A büntetőügyek közül Makó Város Tanácsa járt el az istenkáromlás, káromkodás, paráznaság enyhébb eseteiben, lopás, csavargás, szóbeli sértés (becsületsértés, becstelenítés, rágalmazás, szidalmazás), testi sértés (kisebb hatalmaskodás), károkozás és más cselekmények esetében. Nem volt jogköre eljárni, hanem ítéletre „a Méltóságos Feldes Uraság Jurisdictioja eleibe” terjesztették az ügyet hivatalos személy megsértése, hatóság elleni erőszak, hatalmaskodás, gyilkosság, paráznaság, házasságtörés, a lopások minősített esetei, rablás, gyújtogatás, tűzokozás esetén. A magánjogi ügyek a dologi és a kötelmi joghoz, valamint a házassági és örökösödési ügyekhez kapcsolódtak. Az ügyek külön csoportját jelentették a közigazgatási ügyek is. 13 ML Makó V.A.lOl.b. 1. 1805-1807. 158. p. Csak felidézzük az „Átok-zsoltárként” is ismert 109. zsoltár néhány sorát, amelyek magyarázzák, hogy Seres Ferenc kívánságát miért tekintették istenkáromlásnak: „Állíts folibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől, Mikor törvénykezik, mint gonosz jöjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen. Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el. Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé. És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
