Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 2/1. Terézváros - Levéltári dokumentáció 7. - Topográfiai mutatók 3. (Budapest, 1982)
Terézváros (bevezető)
szakaszai már korábban beépültek, mint például a Népköztársaság útja, Majakovszkij utca, Aradi utca, Szondy utca stb„ csonkán szerepeltek volna a mutatóban. Az adatközlést azonban csak a korábban beépített részhez szervesen kapcsolódó, 1B73 után beépült területre terjesztettük ki. Nem szerepel a mutatóban sem a Városligeten túli, ma a XIV, kerülethez tartozó külterület, sem a Rudas László utca és Váci ut közötti, ma a XIII. kerülethez tartozó terület, minthogy ezek beépítése nem kapcsolódott szervesen a régi Terézváros fejlődéséhez, A Rudas László utca és a Váci ut közé eső terület például egyrészt a vasút által kisajátított területből állt, másik része a XIX, század közepéig temetőül szolgált, s későbbi beépülése a XIII. kerületével volt szerves kapcsolatban. A mutató tehát a mai VI« és VII, kerületre, azaz a Tanács körút - Bajcsy-Zsilinszky ut - Rudas László utca - Dózsa György ut - Thököly ut és Rákóczi ut által határolt területre terjedt ki, A Pest városi topográfiai mutatók első kötetének szerkezetét követve a bevezetőt a táblázatokban előforduló rövidítések jegyzéke, majd a topográfiai táblázatok követik, amelyek az 1978. március 1-én érvényben levő utcanevek betűrendjében, a házszámok növekvő rendjében tartalmazzák az egyes ingatlanok mai és korábbi helyrajzi számát, majd időrendben visszafelé haladva az összes fennmaradt telekösszeirásokban és telekkönyvekben szereplő számát. Az utolsó - telekkünyvi számot tartalmazó - rovatban az önmagában álló szám a külvárosi házak telekkönyvében szereplő számot jelöli, A mezőgazdasági ingatlanok mellett feltüntettük, hogy szántóról, majorságról, kertről, szőlőről van-e szó, ezek adatait tehát a megfelelő telekkönyvekben lehet megtalálni. Telekkönyvi szóm hiánya esetén e rovatban adtuk meg az árverésen 17/ értékesített házhelyeknél az árverés évét és az árverési jegyzőkönyvben ' feltüntetett parcellaszámot. A telekösszeirásokban nyilván nem tartott ingatlanoknál a mai helyrajzi számon kívül csak az egyesítés után bevezetett és 1879-ben nyomtatásban közölt helyrajzi számot, utcanevet és hózszámot, valamint az 1879-ben kiadott helyrajzi számok lő/ mutatókönyvében ' szereplő régi helyrajzi számot adtuk meg. A régi szám mellett álló I betű az istvánmezei, a V betű pedig a városligeti helyrajzi számokat jelöli, ez utóbbiak - telekátirási jegyzőkönyvek tanúsága szerint - azonosak voltak az 1831,évi 19/ városligeti szőlőösszeirásokban szereplő számokkal. ' Az istvánmezei ingatlanokról ilyen korábbi összeírás nem maradt fenn, azonosításuk csak az e helyrajzi számokat is feltüntető térképek révén volt lehetséges. Az I és V jelzésű helyrajzi számokat - minthogy helyhiány miatt újabb rovat nyitása nem volt lehetséges - a Vll.telekösszeirás rovatéba vezettük be; a szőlőösszeirási számokat pedig az utolsó, a telekkönyvi számokat tartalmazó rovatba. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra , hogy az e rovatban szereplő szőlők adatai nem a szőlők telekkönyvében, hanem a városligeti szőlők 1831-ben készített összeíráséban találhatók, A táblázatokat mutatók egészítik ki, amelyek az egyes telekkönyvekben illetve telekösszeirásokabn szereplő számok növekvő rendjében adják meg az ingatlan mai helyét. A mezőgazdasági ingatlanok mutatójában csak azok a házak szerepelnek, amelyek az 1800-as évek utáni parcellázások során kialakított telkekre épültek, s
