Ságvári Ágnes (szerk.): Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros - Levéltári dokumentáció 6. - Topográfiai mutatók 2. (Budapest, 1980)
Krisztinaváros
K risztinaváros Buda öt külvárosa közül a Krisztinaváros a legfiatalabb - alig két évszázados, Az 1760-as évek legvégén alapították, olyan területen, ahol korábban nem volt település,^ Az uj külváros alapításának körülményei sok tekintetben meghatározták a várQsrész beépítésének módját, ütemét, s igy ismeretük a topográfiai mutató felhasználásához is segítséget nyújthat, A Mári,a Terézia kori nagy telepítések idején Buda város magisztrátusa elhatározta, hogy a lendületesen fejlődő budai szőlőtermesztéshez szükséges szőlőmunkások letelepítésére a város határának addig be nem épült részén uj külvárost létesít. Erre a célra a Vár nyugati lábánál elterülő széles völgy --az Ördögárok patak völgye - és az ennek túloldalán emelkedő Naphegy meredek keleti lejtője látszott a legalkalmasabbnak, Ennek beépülését mindaddig gátoltéi, hogy a katonaság várvédelmi övezet-2 / nek nyilvánította és a polgári építkezést itt megtiltotta. ' E terület nagyobb része, a Vár egész hosszában elterülő vp!gy közvetlenül katonai kézen volt: a budai helyőrség használta részben gyakorlótérnek, részben szénakaszálásra. A magisztrátus azt a célt tűzte maga elé, hogy - több korábbi sikertelen kísérlet után - visszaszerezze a városnak. Ez azonban ezúttal sem sikerült, s igy az uj külváros helyéül csak a Kéményseprő kápolna és a Rácváros közti üres városi területet jelölhették ki, A külváros alapítási szándékkal a forrásokban először 1766-ban találkozunk;, G rassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke 1766, december 10—en, Gödöllőn kelt, Buda városához intézett levelében véleményezte az előző nap a város küldöttsége által elébe terjesztett tervezetet.^ Ekkor még csak két utcavonal / a mai Krisztina körút és vele párhuzamosan a Gellérthegy utca/ kiépítéséről volt szó. Mivel a bécsi Haditanácstól csak 1769 elején sikerült kieszközölni a várvédelmi övezetre kimondott építési tilalom feloldását, a házhelyek eladása és beépítése csak ekkor indulhatott meg. 1770-ben már két lakóház állt e területen - miként ezt a várbeli plébánia , , . 4/ összeírásából ' tudjuk, - de a budai teleknyilvántartásban az uj külváros először 1771-ben jelent meg. 1771-ben 17, 1772—ben 33 uj ház épült a Krisztinavárosban, nagyrészt a Gellérthegy utca és a Krisztina körút vonalában. A következő években és évtizedekben a Mária Krisztina főhercegnőről elnevezett uj városrész rendkivül gyorsan fejlődött. A házhelyparcellázás már 1772-ben túlnőtt az eredetileg kijelölt teiiileten: 1772 és 1775 között a Kéménysepiő kápolnától északnyugatra elterülő szántóföldek nagy részét házhelyeknek adták el, s megkezdődött ennek a területnek beépítése is, Ezzel együtt háttérbe szorult az uj külváros- alaki 1
