Ságvári Ágnes (szerk.): Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros - Levéltári dokumentáció 6. - Topográfiai mutatók 2. (Budapest, 1980)
Vár
VÁR A Vár Buda városának központi magja, belvárosa, amely létrejöttét IV, Béla királynak a tatárjárás után, az 1240-es években tett intézkedéseinek köszönheti. A király ugyanis ekkor a pesti polgárok nagy részét a Várhegyre telepítette át, azt fallal vette körül és palotát építtetett a déli csúcsán. Ettől kezdve a Várhegyen fekvő települést Magyarország fővárosának tekintették s a közelében lévő lakott, illetve később benépesült területek a Vár külvárosaivá váltak. Az 1541-től 1686-ig tartó török uralom után a csaknem három hónapos ostrom alatt súlyosan megrongálódott, nagyrészt elnéptelenedett Vár betelepítése és újjáépítése haladéktalanul megindult, 1687 január 16-ig a Várban és a Vízivárosban több mint 60 házat osztottak ki a jelentkezőknek,^/ Az 1688, évi budai tanácsülési jegyzőkönyvben található háztulajdon-összeirás szerint a Várban ekkor 75, a Vízivárosban pedig 17 ház volt; az ugyanott lévő, polgárokról készített összeírás pedig 121 polgárt vesz számba a Várban és a Vízivárosban.*^/ A Vár utcahálózatáról, telekbeosztásáról és a telkek méreteiről Haüy francia hadimérnöknek nem sokkal a visszafoglalás után, 1687 januárjában készített térképe ad elsőizben pontos képet,3/ Ezen a házak, illetve telkek az egykori Fő tértől /ma Disz tér/ kezdve a Vár összes utcáin végighaladó számokkal /l-388/ vannak jelölve s a hozzájuk készült mutaló közli minden ingatlan utcai homlokzatának hosszát, lábban megadva. Az első telekkönyvi összeírás, amely a Várról rendelkezésünkre áll, a budai kamarai adminisztráció által készített "Zaiger über die Vöstung und Wasserstadt" cimü kötetnek a Várra vonatkozó része 1696-ból, Ez ugyancsak az egész Váron végigfutó sorszámokkal látja el az ingatlanokat / a számozás ebben is a mai Disz téren kezdődik és 290-ig tart/ és megadja minden egyes ingatlan oldalainak hosszát /ölben/. Ezenkívül eléggé részletesen beszámol az ingatlanon lévő épület állapotáról is; arról, hogy mennyire megviselve került ki az ostrom viharából. Feltünteti ezenkívül a Zaiger a már kiosztott ingatlanok tulajdonosainak nevét - olykor foglalkozását is - valamint bizonyos ideig a telek tulajdonjogában beállott változást is jelzi, az uj tulajdonos nevének feltüntetésével. Az 1687, évi térkép és az 1696, évi Zaiger adatai egyaránt arról tanúskodnak, hogy a súlyos pusztítások után is szinte változatlanul megmaradt a Vár utcáinak a terepviszonyokhoz alkalmazkodó középkori vonalvezetése és telekbeosztása. Ezt lényegében máig is őrzi a Vár, Bizonyos változások azonban megfigyelhetők már az 1687-től 1696-ig eltelt idő alatt is. Ilyen a Szentháromság tér megnagyobbodása több középkori ház lebontása következtében, a Szent György tér területe egy részének parcellázása, a háztömbökbe vezető zsákutcák megszüntetése, s a Vár lakónegyedének nyugati oldalán a mai Tóth Árpád bástyasétány kialakítása. Jelentős változást hoztak ezenkívül a szerzetesrendek építkezéseinek érdekében történt telekösszevoná sok, illetve házlebontások. Az igy nyert helyeken később nagykiterjedésii templom- és 7
