Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros - Levéltári dokumentáció 2. - Topográfiai mutatók 1. (Budapest, 1975)
Bevezetés
A budai telekkönyvezési gyakorlatnak megfelelően az 1840-es évektől a pesti telekösszeirások is feltüntették, hogy az ingatlant a korábbi összeírás során milyen számmal jelölték, azonban az 1786 és 1820 között végrehajtott átszámozások nyilvántartásai, egy városrész kivételével, -nem maradtak fenn. Az 1786. és 1820. évi számok azonosítása igy csak a telekkönyvi adatoknak és a térképeknek aprólékos, időigényes összevetésével lehetséges. Ettől is mentesiti e mutató a kutatókat. A XIX.szézad derekától Buda és Pest telekszámozása azonos módon folyt, rendszerük abban is megegyezett, hogy mindkét városban az egyes városrészekben különálló telekszémozást folytattak. Csak a városok egyesítését megelőző években tértek át mindkét városban az ingatlanoknak az egész városra egységesen kiterjedő helyrajzi számokkal való jelölésére, és a helyrajzi számtól független, utcánként haladó és újrakezdődő házszámozásra. Az 1870-es években bevezetett, és ekkor még a két városban külön-külön egytől végigfutó számok Budán 1898-ig voltak érvényben; ekkor az ingatlanok, immár más sorrendet követő uj helyrajzi számot kaptak, mig végül 1924 után kialakították a helyrajzi számoknak máig is érvényben lévő, az egész fővárosra kiterjedő rendszerét, megváltoztatva egyúttal a pesti oldal ingatlanainak az 1870-es évek óta egyfolytában érvényben volt helyrajzi számait is. A topográfiai mutatók elsőrendű célja az volt, hogy segítségükkel a kutatók a kutatásuk tárgyát képező ingatlanoknak - műemléképületeknek, neves emberek lakóhelyeinek, hires fogadóknak, kávéházaknak, boltoknak stb. - helyét a mai térképen könnyen kijelölhessék. Forrásközlésünk éppen ezért korlátozódik a telekkönyveknek és telekösszeirásoknak az ingatlan helyét, méreteit, tulajdonosait és birtokosváltozásait rögzítő adatai közül csupán a helymegjelölést szolgáló telekkönyvi (telekösszeirási) számra. E szám ismeretében ugyanis nem okoz nehézséget az ingatlanra vonatkozó egyéb adatok összegyűjtése, s az ilyen kutatás forrásaira és módszereire vonatkozóan pedig az egyes városrészek mutatóit megelőző bevezetők megfelelő eligazítást nyújtanak. Úgy véljük, hogy az ingatlanok helyének meghatározáséhoz nyújtott segítségen túl a táblázatok plasztikus képet adnak a város terjeszkedéséről, beépítettségéről és a beépítettség módjának alakulásáról és változásairól, sőt a tömeges telekosztódások illetve egyesítések az értő olvasónak sok mindent elárulnak a nagy telekspekulációk korszakairól is. Remélhető, hogy e mutatók az ilyen irányú kutatásoknak is segítőivé és ösztönzőivé válnak, XXX A topográfiai mutatókat két sorozatban adjuk közzé: Pest város illetve Buda város topográfiai mutatói címen. Mindkét sorozat a két városnak csak az egyesítést megelőzően beépített, vagy legalább is parcellázott történeti városrészeire terjed ki, és városrészenként tartalmazza az egyes ingatlanok ház-illetve helyrajzi számait a török alóli felszabadulástól, illetve az egyes városrészek telekkönyvezésének kialakulásától a jelen állapotig. A mutatók szerkezete a következő: 4
