Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros - Levéltári dokumentáció 2. - Topográfiai mutatók 1. (Budapest, 1975)
Lipótváros
részben középületekkel, részben bérházakkal, és csak a századforduló idejére épült 4/ be a mai Szt.István körút vonaláig. Bár a mai Szt.István körúttól északra eső, a mai XlII.kerület területének egy /kb. a mai Szt.István körút, Váci ut, Victor Hugo utca, Rajk László utca, Tutaj utca, Újpesti rakpart által határolt/ részén fekvő telkeket is a Lipótvárosi telekösszeirások tartották nyilván, a topográfiai mutató csupán az V. kerület /az egykori Lipótvárosnak a Duna, Deák Ferenc utca páros oldala, Bajcsy-Zsilinszky ut páros oldala és a Szt. István körút páros oldala által határolt/ területére terjed ki. E korlátozást nem a mai kerülethatárok tiszteletbentartása indokolta, hanem az az általános szempont, hogy a város topográfiai mutatóját általában csak az egyesítés előtt kialakult és nagyjából beépült /vagy parcellázott/ városrészekre korlátoztuk. x x x A lipótvárosi ingatlanok azonosítását a következő módszerrel végeztük: A lipótvárosi ingatlanokat a régi telekkönyvekbe /G-rundbuch, Zaiger/ nem ve-5/ zették be. /А belvárosi telekkönyvbe ' csupán a városfal lebontása után kiosztott, a mai Deák Ferenc utca páratlan házsorán fekvő ingatlanokat jegyezték be, a Schilson féle terv l-14.sz. telkét/. így a telekbeosztás kialakulásának kizárólagos forrásai az árverési jegyzőkönyvek, illetve az árverésekről készített összesítő kimutatásoknak a telek számát /Plan.No./ nagyságát, birtokosát és vételárát tartalmazó adatai voltak6^. Ez az árverési parcellaszám /Plan.No./ került a táblázat utolsó rovatában, tört számmal jeleztük az árverés évét. Egyes ingatlanoknál csupán a helyén volt mezőgazdasá-7/ gi ingatlan számát tudtuk a szántóföldi telekkönyv alapján megadni. A korábbi telekkönyvi nyilvántartás hiányában az azonosítás megkönnyítése végett a táblázat utolsó előtti rovatában megadtuk az ingatlannak a Hild féle szabályo-Q / zási térképen szereplő számait is, a megfelelő betűjel feltüntetésével . A lipótvárosi ingatlanok önálló telekkönyvi nyilvántartása a Telekösszeirés 9/ 1816 körül készített első füzetével kezdődik Az itt nyilvántartott ingatlanoknak a XVIII-XIX. századi árveréseken eladott parcellákkal való azonosítását részben a Schilson féle terv Balla-térképre rávezetett térképével, illetve Hild János városrendezési térképével, valamint egy 1840 körül készített, a Telekösszeirás I—II. füzetének telekszámait tartamazó térkép10^ összevetésével oldottuk meg. Az azonosításokat, mint a Belvárosnál is, megkönnyítette, hogy a telekösszeirások II. füzetéből a birtokvásárlés ll/ illetve átírás időpontját is feltüntették, s igy a telekátirási jegyzőkönyvek ' segítségével ellenőrizni lehetett az azonosítás pontosságét. A telekösszeirások II-VT. füzete minden esetben feltüntette az ingatlan Korább» számát, igy az 1820-as évektől kezdve a mai helyrajzi számmal való azonosítás a Belvárosi ingatlanokéhoz hasonló módszerrel készült /ld, a Belváros bevezetőjét/. A III., IV., és VI. füzet telekszámai szinte teljesen azonosak, ezért ezeket a Tö.III-IV-VI. rovatban egységesen adtuk meg, a Tö.IV., VI. alrovatban csupán а IV., illetve VI. füzet eltérő adatait tüntettük fel. 188
