Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros - Levéltári dokumentáció 2. - Topográfiai mutatók 1. (Budapest, 1975)
Belváros
nül egy Х\ЛП. századból származó, erősen megrongált térkép telekbeosztását átvevő, s a már olvashatatlanná vált (vagy hiányzó) telekszámait a telekkönyvek alapján rekonstruáló, könyve mellékleteként nyomtatásban megjelent, s általa 1758-ra datált térképe. E térkép, telekbeosztását tekintve megegyezik az 1830-ban Pesten kiadott Scheiben Schützen Almanach mellékleteként közölt, telekszámozást nem tartalmazó, a mai Belvárost ábrázoló metszetével, melynek cime: Der G-rund der K.Prey Stadt Pest im Jahr 1758. A Römer féle rekonstrukciós térkép forrásául szolgáló eredeti térképre vonatkozóan, minthogy 1758. évi keltezésű kéziratos térkép nem maradt fenn, magunk is - csakúgy mint a kérdést korábban tárgyaló szerzők -, csak feltételezésekre szorítkozhatunk. Fodor Ferenc felismerve a Scheiben Schützen Almanachban közölt metszet és Rómer térképe telekbeosztásának azonosságát, arra az álláspontra jutott, hogy Rómer forrásául ennek a metszetnek az eredetije, a Kiscellben őrzött térkép szolgált, melynek szerzője feltételezése szerint Waczpauer Lénád volt. Fodor nem figyelt fel arra, vagy a térkép rongált állapota miatt nem vette észre, hogy a Kiscelli térképen jóved kevesebb telek szerepel, mint Rómer térképén, vagy a metszeten, s nem tette szóvá azt sem, hogy a falak ábrázolása a metszeten a Kiscelli térkép rajzétól eltérő, 1 6 / mig Rómer térképe e tekintetben a kiscellivel azonos. ' Nagy Lajos is a kiscelli térképet jelölte meg mind Rómer (térképe, mind a metszet forrásául, megállapítva, hogy a metszet készítője nem közölte hiven forrását elsősorban a városfalak és bástyák ábrázolásánál, másrészt az épületek feliratainál.17/ Véleményünk szerint a metszet forrása nem a Kiscelli múzeumban őrzött térkép volt, hanem egy, valóban a XVTII.század közepén készített, ismeretlen térkép. Rómer kétségtelenül ismerte a kiscelli térképet, ezt nem csak a városfalak azonos rajzolata bizonyítja, hanem az is, hogy a térképpel egyezően ő is feltüntette az Invalidus palota (mai Városház) helyén korábban fekvő telkeket is. De ismernie kellett az 1758-ra datált térképet is, hiszen a kiscelli térkép telekbeosztása csak az 1730-as évek állapotát tükrözte, és sem az ezután végbement telekosztódások következtében kialakult uj telkek határait, sem az uj telekszámokat nem tartalmazta. Rómer mindkettőt jelzi térképén, pontosan követve a metszet telekbeosztását, s saját rekonstrukciós térképét is 1758-ra datálta. Nehéz lenne eldönteni, hogy Rómer az 1758. évi telekbeosztás rekonstruálásánál a metszetet, vagy az annak forrásául szolgáló eredeti térképet használta-e. Forrásként két régi térképet említ:az 1764. évi Waczpauer által készített pesti határtérképet, és a belvárosnak egy keltezetlen, Rómer szerint az 1720-as években készített, s 1750-ig folytonosan javított alaprajzát, amelyet Nagy Lajos joggal vél a Kiscelli térképpel azonosnak. Müvének 100.oldalán, Rómer bővebb ismertetés nélkül hivatkozik egy "1758-ki alaprajz"-ra is. Hogy a forrásául használt, igen megrongált térkép, amelyről azt irta, hogy "... a korábbi házak számát legtöbbnyire csak gyanitás utján, a házak határait pedig sok helyen nem az elenyészett vonalak, hanem egyedül a cir-19/ kálóm fennmaradt szúrásai finom nyomén lehetett megtalálni" ' az általa 1720-ra datált térkép, vagy a később emlitett 1758-ki alaprajz volt-e, nem állapítható meg egyér-12 I
