„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

Év, hely írni-olvasni tudott szám szerint az összes népesség %-ában a 6 évnél idősebb népesség %-ában Mai terület 1920 Magyarország 6.104.727 76,4 84,8 Budapest 820.388 88,2 94,7 Budapest Magyarország %-ában 13,4 1930 Magyarország 6.886.749 79,3 90,4 Budapest 914.840 90,9 96,7 Budapest Magyarország %-ában 13,4 * Horvát-Szlavonország és a horvátszlavon határőrvidék nélkül ** 7 éven felüli népesség. *** Csak polgári népesség **** Budapest népessége a megfelelő területű Magyarország népességének %-ában a következő volt: 1870:4,1; 1880:4,8; 1890:5,3; 1900:4,4; 1910:4,8; 1920:11,6; 1930:11,6% Budapesten az írni-olvasni tudók aránya mindig jóval nagyobb volt, mint a vidék, illetve az ország népességében. Amily természetes ez, éppoly érthető, hogy az országos és a budapesti arányszám közötti különbség az utóbbi évtizedek folyamán egyre csökkent s ma már, amidőn az analfabétizmus elleni küzdelem diadalra jutott, egészen összeszűkült. [...] Legrosszabb a városok közt Kiskunhalas aránya: 22,5%. Csupán a finemü — 6 éven felüli — népesség körében Budapesten az analfabéták 1869-ben 21,6,1930-ban 1,7%-ot tettek (országos arány 7,9%). A nők alapműveltsége régen erősen visszamaradt a férfiaké mögött, míg ma a két nem írni-olvasni tudása közt alig van különbség. A nőknél tehát nagyobbléptű a fejlődés: Bu71