„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest oktatásfejlesztésének irányelvei (1969)

A legjellemzőbb változás, hogy a gimnáziumokba felvett tanulók aránya az 1960/61. évi, közel 30%-ról — átmeneti emelkedés után — a jelen tanévben 21,6%-ra csökkent. E jelentős arányváltozás a felvételi létszámok mérsékelt csök­kenéséveljárt együtt. Ezzel egyidejűleg nőtt a szakképzést nyújtó középfokú intéz­ményekbe felvett (technikum, szakközépiskola, szakmunkástanuló iskola) tanulók aránya az 1960. évi 70%-ról 78,4%-ra. Ez a látszólag kisebb mértékű arányjavulás kb. 35%-os felvételi létszámemelkedést takar. A szakképzés súlyának emelkedése kizárólag a szakközépiskolák szervezésének eredménye. A középiskolai oktatás belső aránya (gimnázium, szakképzést nyújtó középiskola) megközelíti a 48-52%-os arányt. A középfokú oktatás szerkezete a harmadik ötéves terv hátrale­vő éveiben várhatóan tovább javul, a gimnáziumok részesedése kb. 19%-ra csök­ken, a szakképzést nyújtó intézményeké (középiskola, szakmunkásképzés) pedig kb. 81 %-ra emelkedik. Az oktatásfejlesztés közgazdaságilag és pedagógiailag is legbonyolultabb prob­lémája a középfokú oktatás szerkezeti módosítása, ezen belül a két fő iskolatípus helyes arányának létrehozása. A szerkezeti módosítás lényege abban foglalható össze, hogy a gimnáziumi beiskolázás terhére növelni kell a szakképzést nyújtó kö­zépiskolák arányát, fokozatosan létrehozva a szakmai műveltséget adó új típusú szakközépiskolát. A szakmai középiskolai felvétel 1965 és 1968 között országo­san, ill. a fővárosban eltérő ütemben és arányban változott, jelenleg a középiskolák I. osztályaiba a felvett tanulóknak országosan 45,8%-a, a fővárosban pedig 52,3%-a szakközépiskolákban tanul. A beiskolázás volumene ugyanezen idő alatt a fővárosban 37,7%-kal, országosan csak 18%-kal nőtt. A középiskola másik alaptípusában, a gimnáziumban a beiskolázás nagyság­rendjének változása és az összes I. éves felvételekből való részesedésének aránya — a szakmai középiskolákhoz hasonlóan — a fővárosban eltér az országostól. Or­szágosan a gimnáziumba felvettek száma évek óta fokozatosan csökken, és az összes beiskolázáson belüli aránya ma 54,2%. A fővárosban a gimnáziumba fel­vettek száma 1965-1968 között 14%-kal emelkedett, az összes felverteken belüli gimnazisták aránya azonban nem éri el a 48%-ot. [.'.,] b./ Feszültségek, ellentmondások. A főváros középfokú oktatásának leglényegesebb, feszültségeit, megoldatlan problémáit az alábbiakban lehet összefoglalni. 566

Next

/
Oldalképek
Tartalom