„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest oktatásfejlesztésének irányelvei (1969)

Budapest oktatásfejlesztésének irányelvei 1969 a./ Jelenlegi helyzet Az általános iskolát a tanköteles korban jelenleg egy korosztály 95-97%-a végzi el. Ez meghatározza ugyan a továbbtanulási igényeket, de önmagában nem az egyedüli tényező. A 13-14 éves gyermek pályaválasztásában ugyanis jelentős szerepe van a családnak, a környezetnek és az általános iskolának. A továbbtanulási igény — ezen belül a választott iskolatípus — a szülők iskolázottsági színvonalától, foglalkozásától függően jelentősen változik. Budapest felnőtt lakosságának az átlagosnál magasabb az iskolázottsága, magas a szellemi munkát végzők aránya. Ebből következik, hogy az általános iskolát végzett fiatalok döntő többsége — mintegy 95%-a — tovább kíván tanulni, kb. 13-15%-kal nagyobb arányban, mint országosan. Az országostól eltérően az is jellemző, hogy magas a középiskolai (az általános iskolát végzettek 55-60%-a), ezen belül a gimnáziumi továbbtanulási igény. [...] A budapesti középfokú oktatási intézmények nemcsak a helyi általános iskolában végzők továbbtanulási igényét biztosítják, hanem évről-évre jelentős számú vidéki fiatalt is felvesznek. Ezért az általános iskolát végzők és a középfokú oktatási intézményekbe felvett I. osztályos tanulók összehasonlítása nem fejezné ki reálisan azt, hogy a fővárosi fiatalok továbbtanulása hogyan változott. Az összehasonlíthatóság érdekében ezért a középfokú intézményekbe felvett I. osztályos tanulókból csak azokat vesszük figyelembe, akik a fővárosi általános iskolában végeztek. (A későbbiekben kívánunk foglalkozni a vidéki fiatalok budapesti továbbtanulásával.) 562