„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Berey Katalin: A város előszobája (1981)

házban. A fiatal családok csak az átlagosnál rosszabbul felszerelt, komfort nélküli lakásokban számíthatnak önállósulásra. Társasházakban túlnyomórészt középkorú — 30 és 49 éves kor közötti — családok élnek. Más települési övezetekben is ebből a korcsoportból kerülnek ki a lakástulajdonosok. Az agglomerációs övezetben azonban kevesebb társasház van, mint másutt — ez a fővárosi lakásállomány legigényesebb, legjobban felszerelt, legjobb állapotban lévő része. A zártsoros beépítésű, jórészt a két világháború között épült földszintes, komfort nélküli házakban az átlagosnál több 60 éven felül ember él. A családi házban lakók kor szerinti összetétele nem tér el az átlagostól. 1960-ban 260 ezer ember, 86 ezer család élt az övezetben, 74 ezer lakásban. A „mennyiségi lakáshiány" közel 12 ezer volt. 1960 és 1975 között 46 ezer lakás épült, főleg magánerőből, családi házas formában. Közben azonban a népesség száma is tovább nőtt. 1976-ban 395 ezer ember élt az övezet 117 ezer lakásában. 1975-ben például 100 szobára országosan 298 lakó jutott. Pest megyében 309, az agglomeráció községeiben 324. A helyzet azóta még tovább romlott. A mennyiségi lakáshiány tehát összességben megnőtt. A minőségi hiány is számottevő, mert sok a rosszul felszerelt lakás. Az 1980-ban számba vett lakásoknak körülbelül 40 százaléka épült 1945 után. A lakosság figyelemreméltó hányada régi lakásokban zsúfolódik össze. A népesség beáramlása olyan állandó túlkeresletet teremt, hogy felértékelődnek a rossz állapotban lévő, komfort nélküli, bontásra megérett házak. Az agglomerációs övezetben — az újakhoz képest — kevesebb épületet bontanak le, mint másutt. Épített lakások száma 1000 lakosra Megszűnt lakások száma 100 lakásra 1978 1979 1980 1978 1979 1980 Budapesten 7,8 8,7 8,2 26 32 24 Az agglomerációban 10,9 8,9 10,5 2 2 2 Országosan 8,3 7,9 8,0 22 25 20 Az agglomerációban gyakorlatilag az egyetlen lakásépítési forma a magánerős családi ház. Ez azonban az esetek nagy részében terjengősen, a közművesítés 553