„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok helyzetéről (1981 november)
főt. A gyakorlatilag félanalfabétának tekinthető 1-4 osztályt végzettek száma is több ezerre tehető. Az analfabéták gyakran 18-25 évesek. (Általában Szabolcs, Hajdú, Borsod és Szolnok megyékből jönnek a fővárosba dolgozni.) A fővárosi cigány lakosság arányait meghaladóan vesz részt a különböző felnőtt oktatási formákban. Néhány kerületben (IX., XIII., X.) a felnőtt oktatásban tanulók 30-40%-a is cigány. Ez az eredmény elsősorban a szállási népművelők munkájának, valamint a beilleszkedési igények erősségének tulajdonítható. Ugyanakkor még rendkívül sok a tennivaló az analfabétizmus és félanalfabétizmus felszámolásánál és a szervező munka fokozásánál a dolgozók általános iskolájának elvégzése érdekében. [...] A fővárosi cigány lakosság körében tapasztalható bűnözés mutatói nem haladják meg a lakosság átlagát, ami jelentős eredménynek mondható. A bűnöző, illetve ezzel veszélyeztetett cigány lakosok aránya nem éri a fővárosi cigány népesség 5%-át sem. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kísérjük a cigány lakosok körében tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket is, amelyek a beilleszkedési folyamat során a bűnözés irányába hatnak. Rendőri és tanácsi szerveink küzdenek az üzérkedés, a lumpen életforma megnyilvánulásai ellen és különös figyelmet fordítanak a fiatalkorúaknál jelentkező kedvezőtlen tendenciák visszaszorítására. A cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének folyamatáról, eredményeiről a közvéleményben a valós helyzetnél lényegesen negatívabb kép él. Ennek egyik oka az, hogy a negatív jelenségek szembetűnően jelentkeznek, és a sajtó is hangsúlyozza, gyakran túldimenzionálja ennek hatásait. így az egyedi rossz tapasztalatokat sokan hajlamosak általánosítani, ezért gyakori az előítéletes vélemény. Feladatunknak tartjuk a negatív jelenségek visszaszorítását a cigány lakosok egyes csoportjai körében, ugyanakkor szükséges a cigányság beilleszkedési folyamatának valósághű bemutatása. Eredményeinek propagálása, mivel az előítéletek hátráltatják a beilleszkedés érdekében tett további erőfeszítéseket. [...] BFL XXIII. 102. e. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. A cigánylakosság helyzetével foglalkozó koordinációs bizottság iratai. I. doboz 547