„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok helyzetéről (1981 november)

A vállalatok jelentős részénél — a Fővárosi Tanács útmutatója alapján — kiemelt kérdésként foglalkoznak cigány dolgozóik beilleszkedési problémáival. A munkáltatók jelentős részénél felelőst jelöltek ki erre a feladatra. A fővárosi cigány dolgozók közel 20%-a törzsgárdatag, 10-15%-a szocialista brigádtag, 4-6%-a „Kiváló dolgozó" kitüntetés birtokosa. Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat a munkaerő vándorlás mutatója, ámde az átlagot még mindig jelentősen meghaladja. Problémás a vállalati üdültetésben és lakásépítési támogatásban való részvételük alacsony száma. Egyenetlen a vállalatoknál a cigány dolgozók körében végzett szakszervezeti és KISZ szervezőmunka. Települési és lakásviszonyok A fővárosban az V. ötéves terv időszaka alatt — az erre vonatkozó kormányhatározatok végrehajtásaként — a fővárosi cigány putritelepeket felszámoltuk. A tervidőszak alatt putritelep felszámolására céljelleggel 223 lakást használtunk fel, ezen kívül a lakótelepi építkezéseket megelőző szanálások, valamint a névjegyzék alapján történő lakásjuttatások során is több putrijellegű település szűnt meg. Szociális követelményeknek meg nem felelő épületekben az ottani lakosság között szétszórtan (volt gyári kolóniákon, komfortnélküli, vizes, zsúfolt, műszakilag elavult, gyakran több emeletes szükségépületekben) mégkb. 1500-2000 (10-20%) cigány lakos él. E telepeket meghatározott, ütemezett terv szerint a főváros lehetőségeit figyelembe véve szanáljuk. A putritelepek felszámolását tanácsi bérlakások juttatásával, a családok életvitelének figyelembe vételével, a fokozatosság elve alapján végeztük el. Jelentős telepfelszámolási hatása volt még a sokgyermekes családok lakáshoz juttatási programjának. A tanácsi lakások juttatása során a fővárosi cigány lakosság több mint fele került az utóbbi 10 év alatt jobb lakáskörülmények közé. Megállapítható, hogy a jobb életkörülmények közé került családok többségénél a lakásviszonyok változása, életmódban is pozitív irányú változást hozott. Az elköltöztetett családoknak csak mintegy 5-6%-ánál volt tapasztalható — elsősorban a kezdeti időszakban — a lakás rendeltetésétől eltérő használata, illetve merült fel probléma a lakbér fizetésénél. Ez a közhangulatban eltúlzottan jelentkezik. 544