„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)

Budapesten 1958-ban 3182 telephelyen, 970 iparüzem működött. Ebből a helyi és szövetkezeti ipar 2347 telephelyet foglalt el. Az ipartelepek a város területén szétszórtan helyezkednek el. Az iparüzemekben összesen 519.000 munkás és alkalmazott dolgozik; ebből 100.000 a szövetkezeti és helyi iparban, 25.000 a magánkisiparban, 103.000 az építőiparban dolgozók száma. Az ipar által elfoglalt terület 3300 hektár. Az iparüzemek a budapesti ivóvíztermelés 56%-át, a gáztermelés 46%-át használják fel. A budapesti iparüzemek nagy része környezetét zavarja. Sok iparüzem — köztük még nagyüzemek is — lakóterületek szomszédságában, vagy azokba beékelődve helyezkedik el. Nagy részük elavult, és közegészségügyi, valamint üzemi szempontból is rosszul települt. Budapesten egy lakosra átlag 29,3 m zöldterület jut. Ez viszonylag magas szám, a zöldterületek területi eloszlása azonban kedvezőtlen. A túlzsúfolt belső pesti városrészekben ugyanis az egy főre jutó zöldterület mindössze 0,19 m

2

. Az ipari területek és a lakóterületek között nincsenek elegendő elválasztást biztosító zöldterületek. Az ipari ártalmak és a házitüzelés következtében a város levegője különösen egyes belső területeken igen szennyezett, az egészségügyileg megengedhető határértéknek négyszerese-hatszorosa. A levegőjavítás és védelem szempontjából igen előnyös, hogy a budai hegyeken, a városba ékszerüen benyúló, erdő és parksávrendszer alakult ki; a pesti városrészek szegélyén azonban a zöldterületi védősáv nem alakult ki. Ezért a délkeleti szél az alföldi homokot csaknem akadálytalanul a város fölé fújja. Az országos jellegű közintézmények túlnyomó többsége Budapesten helyezkedik el. A fővárosban összesen közel 1200 országos és fővárosi jelentőségű intézmény van. Ezek a város egy-egy központi részének sajátos jelleget adnak. Számos olyan közintézmény is Budapestre települt, vagy ide törekszik azonban, amelyet funkciói nem kötnek Budapesthez (például a bányászat és mezőgazdaság különböző intézményei). A lakosságot ellátó közintézmények terén Budapest ellátottsága az ország átlagos közintézmény-ellátottságánál magasabb fokú. Hiányosság mind Budapesten, mind a környéken, hogy az alapfokú közintézmények területi eloszlása egyenetlen. Az általános iskoláknál az egy tanteremre jutó tanulók száma például 40 és 70 között ingadozik. Budapest úthálózatának vonalvezetése más európai nagyvárosokhoz képest viszonylag jónak mondható, és alapvető szerkezetében helyes. Budapesten olyan sugárút és körútrendszer alakult ki, amelyre támaszkodva a közlekedési igényeknek megfelelő és korszerű úthálózat kifejleszthető. A Budapesthez csatolt települések 467